1955 – 1956 – Az első szezon

Az 1955-1956. évi jégkorong idény a megszokott módon, az 1949. óta szinte minden évben megrendezett Béke Kupa küzdelmeivel vette kezdetét. A Társadalmi jégkorong szövetség a benevezett hat csapatot két hármas csoportba osztotta, a lila-fehérek a bajnoki címvédő Bp. Kinizsivel és a Bp. Szikrával alkották az A jelű triót, míg a B csoportba a Bp. Vörös Meteor, a Bp. Törekvés és a Bp. Építők került. A lebonyolítás egyszerű volt: miután a sportkörök lejátszották az egymás elleni meccseiket, a csoportelsők az aranyért, a másodikok az ezüstért, a harmadikok az 5-6. helyért mérkőztek meg egymással. A torna első játéknapját december 8-ra írta ki a szövetség, míg a döntőt és a bronzmeccset a terv szerint 17-én kellett lejátszani. A mérkőzések helyszíne természetesen a Városligeti Műjégpálya volt – hiszen a Millenárison még zajlott az új jeges sportcentrum építése.

A lila-fehér hokisok a második játéknapon, december 10-én kapcsolódtak be a küzdelembe. A hokiistenek, vagy némi sportág-népszerűsítő beavatkozás jóvoltából a sorsolás úgy hozta, hogy a csapat első hivatalos meccse máris egy derbi, azaz egy Újpest – Ferencváros, pontosabban szólva, egy Bp. Dózsa – Bp. Kinizsi összecsapás legyen. A rivális ekkor már túl volt a nyitómeccsen, amit a papírformának megfelelően 7-2 arányban meg is nyert a Szikra együttese ellen (a nap másik mérkőzésén a Vörös Meteor 5-2-re verte a Törekvést). Jégkorongozóink minden bizonnyal izgatottan várták a szombat esti bemutatkozást, melyre az erős, helyenként viharos szél és a felhőátvonulások ellenére 3000 néző váltott jegyet, zsúfolásig megtöltve a Műjégpálya lelátóit. A sportág kedvelői mindenképpen szemtanúi akartak lenni a magyar jégkorong történelem első Újpest-Ferencváros összecsapásának. A lelátón természetesen hírességeket is fel lehetett fedezni, így a lila-fehérek futballcsapata is a helyszínen szurkolt az új klubtársaknak.

A két csapat a következő összeállításban lépett jégre:

Bp. Dózsa: Hircsák István – Rancz Sándor, Fodor István – Bán József, Molnár Tibor, Ádám András (C) – Haléczius János, Futó Imre – Kvetán József, May András, Szandelszky József

Bp. Kinizsi: Pozsonyi Lajos – Bárány Lajos, Kondorosi Tihamér – Prosbik Andor, Palotás János, Lőrincz Ferenc – Szende János, Molnár II – Schneck János, Raffa György, Rajkai László – Simon V. László – Serán (cserekapus)

Parázs jelenet Hircsák kapuja előtt. A Kinizsi részéről Schneck, Raffa és Rajkai veszélyeztet. Utóbbi takarásában Haléczius védekezik, mögötte May András fejvédőben, míg Kvetán, szintén fejvédőben, a kapu mögül igyekszik vissza.

A nézőknek nem kellett csalatkozniuk a várakozásokban, az ősi riválisok első jeges találkozója az utolsó percig nyílt és izgalmas maradt. A Kinizsi valamivel többet rohamozott, míg az Újpest, főleg az idősebb és tapasztaltabb játékosai révén, sokkal tudatosabban szőtte a támadásait. A piros-fehérek a 6. percben Simon góljával szerezték meg a vezetést, amit a 15. percben Molnár Tibor góljával sikerült kiegyenlíteni. Ezzel Moli lett a történelem első lila-fehér gólszerzője. És ő lett az első duplázó is, hiszen a második harmad 8. percében ismét bevette Pozsonyi hálóját, majd öt perccel később a második sor centere, May András is beköszönt a Kinizsinek, kettőre növelve az újpesti előnyt. Bár a 37. percben Szende góljával még szépített az ellenfél, a hátralévő időben Hircsák és a csapat lehúzta a rolót, így lila-fehér győzelemmel ért véget a magyar jégkorongozás első örökrangadója.

Bp. Dózsa – Bp. Kinizsi

3-2

(1-1, 2-1, 0-0)

A mérkőzést követően Szamosi Ferenc edző boldog tömörséggel értékelt: “Elégedett vagyok a fiúkkal. Hircsák ragyogóan védett, tapasztalata, nyugodtsága aranyat ér. A többiek is teljes szívvel-lélekkel játszottak.” A Brillantinnak becézett rutinos hálóőr mellett a korabeli sportsajtó Molnár Tibor, May András és Ádám András teljesítményét dicsérte az Újpestből. A játéknap másik, időrendben első mérkőzésén a Bp. Építők nagy küzdelemben 1-0-ra maradt alul a Meteorral szemben.

Három nappal később a Bp. Szikra volt a csapat ellenfele. A tét nagy volt, hiszen győzelem esetén a lila-fehérek máris készülhettek volna röpke fennállásuk első kupadöntőjére. A hideg, mérsékelten szeles, változóan felhős keddi napon mintegy 500 szurkoló zarándokolt ki a Városligetbe, hogy megtekintse a mérkőzést.

Bp. Dózsa: Hircsák István – Rancz Sándor, Fodor István – Bán József, Molnár Tibor, Ádám András (C) – Haléczius János, Futó Imre – Kvetán József, May András, Szandelszky József – Kemenes (cserekapus)

Bp. Szikra: Szende József – Jäger, Peringer Tihamér – Beszteri-Balogh János, Gazdik Alajos, Schemmel – Blaske Károly, Maszlag – Baka, Tóbiás Tibor, Sáfár György – Szilassy Antal, Csernák, Dobó – Bessenyei György (cserekapus)

A lila-fehérek ezúttal fáradtabb benyomást keltettek, ám az ellenfél fiataljai feltűnően szervezetlenül játszottak, így Fodor révén már a 4. percben sikerült megszerezni a vezetést, majd a 16. percben Bán kettőre növelte az előnyt. Margó György vörös-sárga mezben játszó tanítványai képtelenek voltak feltörni a nagyobb tapasztalattal és technikai tudással rendelkező Újpest védelmét, s bár a második harmadban nem esett újabb gól, Fodor a 48. percben ismét eredményes tudott lenni, ami el is döntötte a két pont sorsát és a csoport végeredményét.

Bp. Dózsa – Bp. Szikra

3-0

(2-0, 0-0, 1-0)

Győzelmével a Dózsa bejutott a Béke Kupa döntőjébe. Közben a nap második mérkőzésén a Törekvés 4-1-re verte az Építőket, így a másik csoportban is kialakult a végső sorrend:

A lila-fehérek tehát készülhettek a december 17-i kupadöntőre, hogy megküzdjenek a Cerva László által irányított Vörös Meteor együttesével. Szombat este, a mérsékelten felhős, de enyhe időben (6-9 fok volt a nappali hőmérséklet) több mint 2000 néző döntött úgy, hogy a helyszínen szurkolja végig a találkozót.

Ádám András és Kenderessy Balázs küzd a korongért.

Bp. Vörös Meteor: Bencze – Patócs György, Pásztor György – Tichy Lajos, Bari, dr. Varga József – Martinuzzi Béla – Vagyóczky István, Patócs Péter, Kun György – Kenderessy Balázs, Havas Róbert

Bp. Dózsa: Hircsák István – Rancz Sándor, Fodor István – Bán József, Molnár Tibor, Ádám András (C) – Futó Imre – Kvetán József, May András, Haléczius János

A jóval összeszokottabb és bővebb kerettel rendelkező ellenfél játékosai az első harmad felére megnyugodtak és ennek köszönhetően a 13. percben, Vagyóczky révén sikerült is megszerezniük a vezetést. Sajnos Szamosi Ferencnek a szünetben sem sikerült felráznia a csapatot, a játékosok továbbra sem tudtak hideg fejjel dönteni, ráadásul már a második percben gólt kaptak, ami tovább növelte a feszültséget és a kapkodást. Ez pedig különösen az utolsó húsz percben bosszulta meg magát, amikor Varga két találata között Kenderessynek is sikerült bevennie Hircsák kapuját – jellemző, hogy a csalódott lilák az utolsó három percben két gólt is kaptak!

Bp. Vörös Meteor – Bp. Dózsa

5-0

(1-0, 1-0, 3-0)

Szégyenkezésre azonban nem volt semmi ok, hiszen az újonnan alakult szakosztály már az első tornáján ezüstéremmel örvendeztette meg a szurkolókat, akik így bizakodva várták a bajnoki pontvadászat küszöbönálló kezdetét. A Kupa bronzmeccsén a Kinizsi 2-2-es döntetlent játszott a Törekvéssel, s mivel a kétszeri hosszabbítás és a tízperces hirtelenhalál sem hozott döntést, csak pénzfeldobással sikerült megszereznie a bronzérmet, míg a pénteken lejátszott helyosztón az Építők 5-1 arányban verte a Szikra csapatát.

Ádám vezetésével sorakoznak fel a lilák az ünnepélyes megnyitóra

A Béke Kupa végeredménye:

  1. Bp. Vörös Meteor
  2. Bp. Dózsa
  3. Bp. Kinizsi
  4. Bp. Törekvés
  5. Bp. Építők
  6. Bp. Szikra

A bajnokság december 20-án kedden vette kezdetét. Az ünnepélyes megnyitóra zsúfolásig megteltek a Városligeti Műjégpálya lelátói, hiszen újabb Kinizsi-Dózsa meccs volt a program, amire 3000 szurkoló váltott jegyet. Miután a 0 fok körüli időjárásban felsorakoztak a benevezett felnőtt és ifjúsági csapatok, majd elhangzottak a szokásos ünnepélyes beszédek – ez alkalommal Koszó István, az Országos Társadalmi Jégkorong-szövetség elnöke szónokolt -, végre a sporté lett a főszerep. Néhány perc múlva már csak a két kezdőötös és a kapusok tartózkodtak a jégen.

Koszó István beszéde a zsúfolt lelátóról

Bp. Kinizsi: Pozsonyi Lajos – Bárány Lajos, Molnár II – Lőrincz Ferenc, Palotás János, Prosbik Andor – Kondorosi Tihamér – Szende János, Rajkai László, Simon V. László – Raffa György – Serán (cserekapus)

Bp. Dózsa: Hircsák István – Ujfalussy Róbert, Rancz Sándor – Bán József, Molnár Tibor, Ádám András (C) – Futó Imre, Fodor István – Haléczius János, May András, Kvetán József – Kemenes (cserekapus)

A lila-fehérek első bajnoki góljára nem kellett sokat várni, hiszen a végig nagy iramot hozó mérkőzés 2. percében Bán vette be Pozsonyi kapuját. Rajkai a 13. percben egyenlített. Sajnos a második harmad derekán Hircsák egy ütközés következtében megsérült és le kellett cserélni. A rutinos kapus helyére beálló Kemenest villámgyorsan felavatta az ellenfél, aki Palotás, Prosbik és Bárány révén két perc alatt három találatot is szerzett, ráadásul a 37. percben Simon is feliratkozott a gólszerzők közé. Szó mi szó, jól jött a szünet Ádáméknak, akik Szamosi edző segítségével rendezték a sorokat és az utolsó húsz percben nagy iramot diktálva igyekeztek szépíteni az álláson. A nyílt sisakos játék eredményeként a 42. percben Molnár vágta a korongot a Kinizsi hálójába, amire két perccel később Szende válaszolt. A lilák ezután sem adták fel és a 44. percben Bán megszerezte a második találatát is. A fiúk sok helyzetet dolgoztak ki, ám ezeket rendre elpuskázták, olyannyira, hogy még egy duplafórt is kihasználatlanul hagytak. A végeredményt Simon állította be az 56. percben.

Bp. Kinizsi – Bp. Dózsa

7-3

(1-1, 4-0, 2-2)

Rajkai (sapkában) egyenlítő gólja a 13. percben. Az eseményeket Haléczius, May (fejvédőben) és Szende (11) figyelik. (May András archívuma)

A játéknap másik mérkőzésén az Építők 4-4-es döntetlent játszottak az ellen a Vörös Meteor ellen, amely két nappal később éppen a lila-fehérek soros ellenfele volt. A meccset annak rendje és módja szerint le is játszották a csapatok – a friss Béke Kupa győztes Kenderessy két és Tichy egy találatának köszönhetően 3-0 arányban győzött -, ám az Újpest a lefújást követően óvást nyújtott be Ujfalussy Ervin jogosulatlannak vélt szerepeltetése miatt. A szövetség végül a mérkőzés újrajátszása mellett döntött és új időpontként 1956. január 24-ét jelölte ki. Az “ügy” pikantériája, hogy az érintett játékos bátyja, Róbert a lila-fehérek hátvédjeként játszotta végig a három harmadot. Eközben a nap másik meccsén a Törekvés 7-4-re verte a Szikrát.

A következő játéknapra karácsony után, december 27-én került sor. A Meteor könnyedén, 10-1 arányban győzte le a Szikrát, a Kinizsi viszont alaposan megszenvedett az Építőkkel, ám végül csak sikerült kicsikarniuk a győzelmet, a végeredmény 2-1 lett a piros-fehéreknek.

Az Újpest 29-én csütörtökön lépett legközelebb jégre, méghozzá a Bp. Törekvés ellen. A mérkőzés ez alkalommal is telt házat vonzott, azaz 3000 szurkoló szorongott a Műjégpálya lelátóin.

Bp. Dózsa: Hircsák István – Rancz Sándor, Ujfalussy Róbert – Bán József, Molnár Tibor, Ádám András (C) – Fodor István, Haléczius János – Kvetán József, May András, Katona Zoltán – Futó Imre

Bp. Törekvés: Kneusel Emil – Siraki Lóránt, Szőgyén István – Gubó Gábor, Begala Béla, Miks Károly – Rendi János, Babán József – Wysch Károly, Hidegh István, Telkes Károly – Hága István

A Törekvés Gubó révén már az 1. percben megszerezte a vezetést és ezt követően hosszú időn át fölényben is játszott. Olyannyira, hogy a második harmad végén Telkes találatával megduplázta az előnyét. A záró játékrészre erősített az Újpest és ezáltal jóval kiegyenlítettebbé vált a játék, ám Szamosi Ferenc fiai csak egy gólt tudtak lőni Bán révén az 53. percben, így továbbra is váratott magára az első lila-fehér bajnoki siker.

Bp. Törekvés – Bp. Dózsa

2-1

(1-0, 1-0, 0-1)

A nap slágermérkőzését a Meteor-Kinizsi összecsapás jelentette, amit nagy küzdelemben végül a jobban hajrázó élelmezésiek nyertek meg, szintén 2-1-re.

Január első fele a válogatott keretről és a kelet-német Dynamo Weißwasser budapesti vendégjátékáról szólt. A sajtó és a szurkolók által is nagy izgalommal várt mérkőzések végül komoly csalódást hoztak, hiszen a nemzeti szelekció 2-6, 1-16 és 1-12 arányú vereségekkel zárta le a mérkőzéssorozatot. A keretben Hircsák István, Molnár Tibor és May András képviselték az Újpestet.

A bajnokság január 12-én egy mérkőzéssel folytatódott, amelyen az Építők 9-1-re verte a Szikrát, majd másnap a Kinizsi 4-3-ra győzte le a Törekvést. 14-én két meccset is rendeztek a műjégen: előbb a Meteor győzte le 4-0-ra az előző napi mérkőzés fáradalmait még nem kipihenő Törekvést, majd a Kinizsi mért megsemmisítő, 11-0 arányú vereséget a teljesen szétesett Bp. Szikra együttesére.

A lila-fehérek január 18-án szerdán játszottak legközelebb, éppen a nagy vereségekbe belefutó Szikra hokisai ellen, akikről a bennfentesek már tudták, hogy komoly működési problémák közepette próbálnak hely állni.

Bp. Dózsa: Hircsák István – Rancz Sándor, Ujfalussy Róbert – Bán József, Molnár Tibor, Ádám András (C) – Haléczius János, Futó Imre – Fodor István, May András, Kvetán József – Katona Zoltán – Kemenes (cserekapus)

Bp. Szikra: Szende József – Blaske Károly, Peringer Tihamér – Schemmel, Gazdik Alajos, Dobó – Jäger, Fodor László – Baka, Tóbiás Tibor, Sáfár György

Közel 500 néző előtt, változóan felhős, a januárhoz képest enyhe időben indult útjára a korong. A lila-fehérek Fodor révén a 8. percben szerezték meg a vezetést, majd hosszú-hosszú gólcsend következett. Margó György tanítványai lelkesen és önfeláldozóan játszottak és ez a 28. percig alaposan megnehezítette az újpestiek dolgát. Ekkor azonban Bán belőtte a csapat második találatát és ez egyszeriben megtörte az ellenfél ellenállását. A szünetig hátralévő időben potyogtak a gólok: Haléczius a 29., Molnár a 31., Ádám a 36. percben volt eredményes. Majd ismét Bán következett a 37. percben. A Szikra erejéből csak a szépítésre futotta Schemmel jóvoltából. Az utolsó harmadban Szamosi edző a fiatal Kemenest küldte be Hircsák helyére, a csapat pedig folytatta az eredményes támadójátékot. A 41. percben Molnár vette be Szende kapuját, majd Gazdik szépített. A 44. percben Fodor is megszerezte a második gólját, végül két perccel a fordulás előtt Bán növelte hétre az újpesti előnyt. A térfélcserét követően már lazult a koncentráció, így Tóbiás és Gazdik révén kétszer is betalált a Szikra, az utolsó szót azonban Molnár mondta ki, aki az utolsó percben belőtte a harmadik gólját is. Végre megvolt az első bajnoki győzelem!

Bp. Dózsa – Bp. Szikra

10-4

(1-0, 5-1, 4-3)

A játéknap másik mérkőzésén a remek napot kifogó Építők 4-3 arányban verték a Bp. Törekvést.

Ádámék tehát nem számíthattak könnyű ujjgyakorlatra a kék-fehérek ellen, akikkel január 21-én szombaton kellett megmérkőzniük. A sűrű köd ellenére több mint 1500 szurkoló döntött úgy, hogy kilátogat az izgalmasnak ígérkező mérkőzésre.

Bp. Építők: Andorka Imre – Szolcsánszky Vilmos, Varga István – Konkoly Károly, Springer György, Tóth István – Farkas István, Richter Emil – Székely, Görgényi, Boróczi Gábor – Kolozsi András – Balázs (cserekapus)

Bp. Dózsa: Hircsák István – Rancz Sándor, Ujfalussy Róbert – Bán József, Molnár Tibor, Ádám András (C) – Haléczius János, Futó Imre – Fodor István, May András, Kvetán József – Katona Zoltán

Talán az imént említett, a játékot is zavaró köd volt az oka, de meglehetősen álmosan kezdtek a csapatok. Molnár az 5. percben tulajdonképpen az első valamirevaló helyzetből szerzett vezetést az Újpestnek, amit Ádám a 15. percben megduplázott. Szünet után rákapcsoltak a lilák, ebben a szakaszban már a mezőnyben is érződött, hogy melyik együttes a mérkőzés esélyese. Molnár a 28. percben megszerezte a második találatát is, s bár két perccel később Kolozsi révén szépítettek a kék-fehérek, a harmad végéig Haléczius (32. perc) és Bán (39. perc) is beköszönt Andorkának. Néhány másodperc volt már csak hátra, amikor a fiatal Boróczi kozmetikázott még egyet a különbségen. Az utolsó játékrészt már gól nélkül hozták le a fiúk.

Bp. Építők – Bp. Dózsa

2-5

(0-2, 2-3, 0-0)

A játéknap másik mérkőzésén a Kinizsi érvényesítette a papírformát, miután 12-0 arányban verte a Bp. Szikrát.

Három nappal később, kedden került sor a megóvott Meteor elleni bajnoki újrajátszására. Az enyhe időben, aznap 7-10 fok is volt napközben, körülbelül 500 néző figyelte az eseményeket a lelátóról.

Bp. Vörös Meteor: Bencze – Pásztor György, Patócs György – Kenderessy Balázs, Vagyóczky István, Patócs Péter – Martinuzzi Béla – Tichy Lajos, Bari, Varga József

Bp. Dózsa: Hircsák István – Rancz Sándor, Ujfalussy Róbert – Bán József, Molnár Tibor, Ádám András (C) – Haléczius János, Futó Imre – Fodor István, May András, Kvetán József – Katona Zoltán

Cerva László tanítványai hatalmas elánnal vetették bele magukat a küzdelembe és Patócs György góljával már az első percben megszerezték a vezetést. A lila-fehérek ezt követően sem tudták felvenni az iramot, így a 4. percben Varga révén már kettőre nőtt a VM előnye, sőt három perccel a szünet előtt Pásztor György is bevette Hircsák kapuját. A második és harmadik harmadokra már rendezte sorait az Újpest és jóval kiegyenlítettebbé vált a mérkőzés, felzárkózni azonban nem sikerült. A 41. percben Kenderessy végleg eldöntötte a két pont sorsát, Ádám az 57. percben már csak szépíteni tudott az eredményen.

Bp. Vörös Meteor – Bp. Dózsa

4-1

(3-0, 0-0, 1-1)

Január 26-án újabb két mérkőzéssel vette kezdetét a pontvadászat második köre. Az első összecsapáson a Meteor könnyed, 11-1 arányú győzelmet aratott az időközben edzőváltáson átesett Bp. Szikra ellen. A vörös-sárga mezesek kispadját a csapat korábbi játékosa, Végh Ferenc vette át dr. Margó Györgytől. A nap slágermeccse azonban a Dózsa-Kinizsi rangadó volt, amelyre meglepő módon, talán a csütörtöki kezdés, talán a szokatlanul hideg idő miatt, csupán 1500 szurkoló volt kíváncsi.

Bp. Dózsa: Hircsák István – Haléczius János, Futó Imre – May András, Katona Zoltán, Fodor István – Rancz Sándor, Ujfalussy Róbert – Bán József, Molnár Tibor, Ádám András (C)

Bp. Kinizsi: Pozsonyi Lajos – Kondorosi Tihamér, Bárány Lajos – Szende János, Rajkai László, Lőrincz Ferenc – Molnár – Prosbik Andor, Palotás János, Simon V. László

Molnár lövi be Pozsonyi fölött az Újpest győztes gólját. Bal oldalt Ádám figyeli a korongot. A tehetetlen Bárány és Kondorosi mögött Bán látható a háttérben.

A listavezető piros-fehérek magabiztosan, fölényben játszva kezdték a mérkőzést. Számos helyzetet dolgoztak ki és az első harmadban csupán Hircsák bravúrjai tartották versenyben az újpestieket. Nagyszerű kapusunk csupán egyetlen gólt engedélyezett az ellenfélnek, Kondorosi a 14. percben volt eredményes. A második játékrész már kiegyenlítettebb játékot hozott, a harmad derekán azonban eldőlni látszott a mérkőzés, hiszen Rajkai 30. percben szerzett találatával már 2-0-ra vezetett az ellenfél. Pár másodperc volt már csak hátra, amikor Molnár Tibor révén szépíteni tudtak a lila-fehérek. Szamosi Ferenc a szünetben minden bizonnyal vért itatott a fiúkkal, mert a harmadik harmadra egy teljesen más szemléletű csapat korcsolyázott ki a jégre. May Andrásék minden korongért megküzdöttek, s ennek jutalmaként az 52. percben Molnár második góljával már egált mutatott az eredményjelző tábla. Sőt… két perccel később Ádám is bevette Pozsonyi hálóját, s bár az 56. percben Fodorról szerencsétlen módon az újpesti kapuba vágódott a korong, a győzelem mégis a Dózsáé lett, hiszen a parádézó Molnár szinte a középkezdésből visszavette a vezetést, amit a Népsport által az idény legszínvonalasabb mérkőzésének tartott összecsapás utolsó három percében sikerült is megtartani.

Bp. Dózsa – Bp. Kinizsi

4-3

(0-1, 1-1, 3-2)

A folytatásban, január 28-án előbb a Kinizsi verte 3-2-re a Törekvést, majd a Szikra rabolt pontot az Építőktől egy általános meglepetést okozó 1-1 formájában. Az újpestiek következő fellépésére február 1-jén szerdán került sor, az ellenfél a Vörös Meteor volt.

Bp. Dózsa: Hircsák István – Haléczius János, Futó Imre – Fodor István, Katona Zoltán, May András – Rancz Sándor, Ujfalussy Róbert – Bán József, Molnár Tibor, Ádám András (C)

Bp. Vörös Meteor: Bencze – Pásztor György, Vagyóczky István – Kenderessy Balázs, Kun György, Ujfalussy Ervin – Patócs György, Martinuzzi Béla – Tichy Lajos, Bari, Varga József

Az első harmadban remek színvonalú játékot és két újpesti gólt láthatott a közönség, Molnár a 15., Haléczius a 17. percben volt eredményes. Szünet után visszaesett a nívó és a meccs derekán, Ujfalussy révén szinte a semmiből szépített a VM. A 34. percben Molnár visszaállította a kétgólos különbséget, ám az utolsó játékrészben a Meteor élni tudott az adódó lehetőségeivel és ha némi szerencsével is, de megfordította az állást. A gólszerzők Tichy, Pásztor és Varga voltak. A lila-fehérek pedig bánhatták az elszalasztott győzelmi lehetőséget.

Bp. Dózsa – Bp. Vörös Meteor

3-4

(2-0, 1-1, 0-3)

A nap második mérkőzésén a Törekvés 7-4 arányú győzelmet aratott az Építők ellen, majd megkezdte a felkészülést a soron következő, Újpest elleni bajnokijára, amire február 4-én szombaton került sor. Habár a január zömmel enyhe idővel lepte meg az ország lakóit, erre a hétvégére valóban farkasordító hideg köszöntött a szabadba merészkedőkre. A -14 fok ellenére mégis közel 500 szurkoló gyűlt össze a Városligetben, hogy szemtanúja legyen az összecsapásnak.

Bp. Törekvés: Kneusel Emil – Siraki Lóránt, Szőgyén István – Miks Károly, Begala Béla, Gubó Gábor – Rendi János, Babán József – Zsitva Viktor, Wysch Károly, Nagy Károly – Telkes Károly

Bp. Dózsa: Hircsák István – Futó Imre, Haléczius János – Fodor István, Katona Zoltán, May András – Ujfalussy Róbert, Rancz Sándor – Bán József, Molnár Tibor, Ádám András (C) – Kvetán József

Bán József a levegőből üti be a korongot Kneusel hálójába az 5. percben. A kép közepén Molnár és Ádám figyeli a mozdulat eredményét.

A végig magas színvonalat hozó mérkőzésen az Újpest kezdett jobban. A lila-fehérek sok szép támadást vezettek és az 5. percben Bán révén meg is szerezték a vezetést. A harmad derekán Miks egyenlített, majd a 13. percben csapatkapitányunk, Ádám vette be a korábban Kászonyi néven is szereplő, rutinos Kneusel kapuját. Szünet után inkább a Törekvés irányította a játékot és a 30. percben a fiatal Wysch góljával sikerült is egyenlíteniük, ám az Újpest három perccel később Molnár találatával ismét visszavette a vezetést. Háray Béla tanítványainak azonban erre is volt válaszuk és a 36. percben Wysch második góljával megint csak egalizáltak. A záró játékrészben mindkét csapat sokat tett a győzelemért, az eredmény azonban nem változott. Az összeállítás azonban igen, mivel a 49. percben a lilák veterán hátvédje, Ujfalussy Róbert megsérült és képtelen volt folytatni a játékot.

Bp. Törekvés – Bp. Dózsa

3-3

(1-2, 2-1, 0-0)

A játéknap másik mérkőzésén a Kinizsi magabiztos, 8-1 arányú győzelmet aratott az Építők ellen. Négy nappal később, február 8-án ismét két bajnoki összecsapásra került sor a Városligetben. A Vörös Meteor 6-1-re verte az Építőket, majd a Törekvés aratott 5-0 arányú győzelmet a Bp. Szikra hokisai ellen, akik ekkor már tisztában voltak azzal a szomorú ténnyel, hogy szakosztályukat a bajnokság végével feloszlatja a sportkör. A sajtónak azonban nem ez szolgáltatta a témát ezekben a napokban, inkább a Millenáris műjégpályájának közelgő átadására koncentráltak. Az ünnepélyes megnyitást február 12. vasárnapjára időzítették, a nyitómeccs apropóját a bajnokság első két helyezettje által vívott rangadó, a bajnoki címről döntő Kinizsi-Meteor összecsapás jelentette.

Szombaton azonban volt még egy mérkőzés, ami a lila-fehér szurkolókat jobban érdekelte, hiszen az Újpest a Városligetben lépett jégre a Bp. Építők együttese ellen. Továbbra is komoly hideg tartotta markában az országot, a hőmérő higanyszála napközben sem emelkedett -12 fok fölé, ráadásul a hőérzetet tovább romboló élénk szélben sűrűn hullt a hó, így nem csoda, hogy alig több mint 200 néző váltott jegyet a mérkőzésre.

Bp. Dózsa: Hircsák István – Rancz Sándor, Haléczius János – Bán József, Molnár Tibor, Ádám András (C) – Futó Imre – Katona Zoltán, Fodor István, Kvetán József

Bp. Építők: Andorka Imre – Farkas István, Richter Emil – Springer György, Görgényi, Boróczi Gábor – Szolcsánszky Vilmos – Tóth István, Konkoly Károly, Varga István – Kolozsi András, Minder Rezső

A nehéz körülményekhez az újpestiek alkalmazkodtak jobban, akik az első harmadban számtalan helyzetet dolgoztak ki, ám ezeket egy kivétellel sorban el is puskázták. A kivételt Bán József rutinja jelentette, aki a 19. percben juttatta be a korongot Andorka hálójába. A második játékrészben szintén nehezen indult be a gólgyártás, ezúttal is Bánra volt szükség hozzá, aki a 27. percben megszerezte csapata és saját maga második találatát. A jó példát egy perccel később Ádám követte, majd a gólkirályi címre is esélyes Molnár állt sorompóba, aki a 33. és a 40. percben is eredményes tudott lenni. A lila-fehérek a szünet után sem álltak le, Bán és Molnár folytatták a gólversenyt. Előbbi a 45. és 57., utóbbi a 47. és szintén az 57. percekben volt eredményes. A fiúk magabiztos győzelemmel erősítették meg pozíciójukat a bronzéremért folytatott versenyben.

Bp. Dózsa – Bp. Építők

9-0

(1-0, 4-0, 4-0)

Másnap annak rendje és módja szerint felavatták a Millenárist, ahol korszerű, betonba ágyazott palánk és a kor színvonalán álló jégkészítő gépek várták a sportolókat. A Városligettel ellentétben a pálya sarkai itt enyhébb, 3 méteres sugarú ívet írtak le, ami megváltoztatta a játék dinamikáját. A lelátó befogadóképessége hivatalosan 15000 fő volt, ebből 2000 ülőhely, sőt szükség esetén pótlelátókat is be lehetett állítani, ami akár 20000 néző elhelyezését is lehetővé tette. A sportolókat és szurkolókat modern eredményjelző tábla várta, a komfortot a tágas és jól felszerelt öltözők és a melegvizes fürdő tette teljessé. A nyitómeccset és ezáltal a bajnoki címet a Bp. Kinizsi nyerte, miután nagy küzdelemben 7-5 arányban legyőzte a Meteor együttesét.

A bajnokság utolsó játéknapján, február 14-én kedden két mérkőzést rendeztek, mindkettőt a Városligeti Műjégpályán. Az első összecsapáson az Újpest az utolsó fellépésére készülő Bp. Szikra jégkorongozói ellen lépett jégre. A csapatok továbbra is -10 fok körüli hidegben készülődtek az összecsapásra.

Bp. Szikra: Szende József – Blaske Károly, Jäger – Sáfár György, Tóbiás Tibor, Küssel – Méri, Járomi – Baka, Beszteri-Balogh János, Schemmel – Tamás (cserekapus)

Bp. Dózsa: Hircsák István – Haléczius János, Rancz Sándor – Bán József, Molnár Tibor, Ádám András (C) – Futó Imre – May András, Katona Zoltán, Fodor István

A lila-fehérek végig nagy fölényben játszottak a zömmel ifjúsági korú játékosokkal felálló ellenféllel szemben, ám a gólzsák valójában csak a harmadik harmadban szakadt ki, pedig az Újpest a 2. percben már 2-0-ra vezetett Molnár két találatával. Legközelebb csak a szünet után, a 21. percben sikerült növelni az előnyt Katona jóvoltából. A harmad derekán Ádám is feliratkozott a góllövők közé, majd a 33. percben a fiatal Beszteri-Balogh szépített. A harmadot Bán találata zárta. A záró játékrészben előbb Molnár (54. és 56. perc), majd Ádám gálázott (57., 59. és 60. perc) egy klasszikus mesterhármassal. A győzelemmel a fiúk bebiztosították a bajnoki bronzérmet, így már csak egy kérdés maradt nyitva, hogy csatlakozik-e hozzájuk a Bp. Törekvés együttese, vagy magukban léphetnek fel a dobogó harmadik fokára.

Bp. Szikra – Bp. Dózsa

1-10

(0-2, 1-3, 0-5)

Ez attól függött, hogy a nap másik összecsapásán a Törekvés megveri-e a Bp. Vörös Meteor csapatát. A mérkőzés szoros küzdelmet hozott és végül csak a hajrában dőlt el, méghozzá a Törekvés javára, akik 3-2-es győzelemmel vívták ki a megosztott harmadik hely jogát. Hogy ez miként történhetett meg? Nos, a gólarány, ami a liláknak kedvezett volna, akkoriban még nem volt döntő tényező, helyosztó mérkőzést pedig csak a bajnoki cím eldöntésére írt volna ki a szövetség.

Molnár Tibor Dezső, a bajnokság gólkirálya

A Népsport a bajnoki pontvadászat végén a következőket írta a Bp. Dózsa szerepléséről: “A bajnoki mezőny újonca a várakozáson jóval felül állta meg a helyét. Most az idény végén már valóban elmondhatjuk, hogy tetemesen gazdagodott a magyar jégkorongsport a lila-fehér együttes megalakulásával. A Bp. Dózsa rövid fennállása ellenére már stílust tudott kialakítani, elgondolást tudott belevinni a játékba, s nem utolsó sorban ennek köszönheti második helyét a Béke Kupában, a harmadik helyét a bajnokságban. Teljesítményének értékét növeli, hogy sikereit olyan együttessel érte el, amely játékerőben alatta van olyan csapatoknak, amelyeket megelőzött.”

Az újpesti jégkorong szakosztály megalakulására annál is inkább nagy szüksége volt a sportágnak, mivel a bajnokság végén hivatalosan is bejelentették, hogy a Bp. Szikra megszünteti a sajátját, a játékosokat pedig átadólistára teszi. Sokuknak ez az aktus, közel sem meglepő módon, a hokis pályafutás végét is jelentette egyben.

Az idénynek azonban még közel sem volt vége, hiszen a Társadalmi jégkorong szövetség és a Népstadion igazgatósága a Millenáris műjégpálya megnyitása alkalmából tornát szervezett, amit március 2-31. között, Millenáris Kupa néven bonyolítottak le. Lényegében ezzel az eseménnyel vette kezdetét a jeges nagyüzem a Szabó József utca 3. szám alatt, a velodróm közepén. Addig azonban a lila-fehérek egy bemutató edzőmérkőzést is játszottak, méghozzá február 26-án vasárnap, mikor is eleget tettek a Győri Vasas ETO meghívásának. A révfalui, felöntéssel létrehozott jégpályán az újpestiek 9-2 arányban győztek az országos bajnokságban akkoriban többször is induló vidéki együttes ellen. Gólszerzőink Molnár (4), Bán (3), Fodor (2) voltak, az ellenfél találatait Sej és Kvetán szerezték. Kvetán éppen a győriektől igazolt a Dózsához, így ezen a mérkőzésen a volt csapatát erősítette. A mérkőzés másik érdekessége, hogy a játékvezetői feladatokat a csapat edzője, Szamosi Ferenc, a népszerű “Gumi” látta el.

A Millenáris Velodróm, középen a műjégpályával.

Március 2-án tehát kezdetét vette a Millenáris Kupa, melynek első játéknapján az Újpest nem volt érdekelt. A nyitó mérkőzésen a Meteor 4-2-re verte a Bp. Építőket, majd a Kinizsi játszott 1-1-es döntetlent a Törekvéssel. A lila-fehérek március 8-án csütörtökön, a vasutasok elleni összecsapással kapcsolódtak be a küzdelembe.

Bp. Törekvés: Kneusel Emil – Szőgyén István, Babán József – Miks Károly, Wysch Károly, Gubó Gábor – Rendi János – Kertész József, Begala Béla, Hidegh István

Bp. Dózsa: Hircsák István – Futó Imre, Rancz Sándor – Fodor István, Molnár Tibor, Ádám András (C) – Haléczius János – May András, Katona Zoltán, Kvetán József

Bán József hiánya érzékenyen érintette az Újpest játékát, ami különösen a második harmadban vált érzékelhetővé. A két bronzérmes máskülönben jó iramú, szórakoztató mérkőzést játszott egymás ellen. A vezetést Ádám révén a lilák szerezték meg, a vasutasok Miks góljával egyenlítettek. Szünet után Kertész és Gubó révén kétgólos előnyt szerzett a Törekvés, az újpestiek Molnár találatával zárkóztak, ám Begala még a dudaszó előtt visszaállította a különbséget. A záró húsz percben, Babán és Fodor révén mindkét csapat egy-egy alkalommal volt eredményes, így a két pont végül a vasutasok tarsolyába került.

Bp. Törekvés – Bp. Dózsa

5-3

(1-1, 3-1, 1-1)

Másnap az Építők, óriási meglepetésre, 6-2 arányban intézte el a friss bajnoki aranyérmes Kinizsi gárdáját. Március 11-én vasárnap került sor a lila-fehérek második fellépésére a Bp. Vörös Meteor ellen. Szamosi Ferenc összeállítási gondjai tovább növekedtek, mivel ezúttal a hosszú ideje sérült Ujfalussy után, Haléczius is kidőlt a védelemből, ahogy Bán sem tudta még vállalni a játékot.

Bp. Vörös Meteor: Szeghy Ferenc – Pásztor György, Martinuzzi Béla – Kenderessy Balázs, Patócs György, Patócs Péter – Vagyóczky István, Ujfalussy Emil – Tichy Lajos, Kun György, Varga József – Farkas

Bp. Dózsa: Hircsák István – Futó Imre, Rancz Sándor – Fodor István, Molnár Tibor, Ádám András (C) – May András, Katona Zoltán, Kvetán József – Szandelszky József

A gondok ellenére az Újpest kifejezetten jól játszott ezen a mérkőzésen, mégis a Meteor szerzett vezetést a 11. percben Vagyóczky góljával. A következő találatra a meccs derekáig kellett várni, ekkor azonban May András egyenlített, majd két perccel később Kenderessy ismét a VM-et juttatta vezetéshez. Az utolsó harmadban Fodor nyitott meg a gólok sorát a 42. percben, erre azonban a Meteor Varga és Patócs Péter révén két góllal válaszolt. A 48. percben Ádám egyre csökkentette a hátrányt, de hiába tett meg mindent a csapat az újbóli egyenlítésért, a helyzeteivel jobban gazdálkodó VM az 57. percben Martinuzzi góljával végleg eldöntötte a két pont sorsát.

Bp. Vörös Meteor – Bp. Dózsa

5-3

(1-0, 1-1, 3-2)

A Kupa soron következő meccsét ismét a lila-fehérek játszották, méghozzá március 15-én, ami 1956-ban egy csütörtöki napra esett. Nemzeti ünnepünk abban az időben szürke munkanapnak számított, ráadásul erősen felhős, szeles és hideg idő uralkodott az országban, mely a nulla fok körüli hőmérsékletnek köszönhetően időnként hózáporokkal, havas esővel rontotta a szabadban tartózkodók hangulatát. Az Újpest házatáján bizakodásra adott okot, hogy Bán József ezúttal már jégre tudott lépni, a védelem azonban továbbra is erősen foghíjas volt.

Bp. Építők: Andorka Imre – Farkas István, Richter Emil – Boróczi Gábor, Görgényi, Springer György – Szolcsánszky Vilmos, Konkoly Károly – Varga István, Tóth István, Kolozsi András – Székely

Bp. Dózsa: Hircsák István – Racz Sándor, Futó Imre – Bán József, Molnár Tibor, Ádám András (C) – May András, Fodor István, Katona Zoltán – Kvetán József

Mindkét csapat nagy becsvággyal vetette bele magát a küzdelembe, szép játékra azonban csak egyes szakaszokban került sor. Habár Springer révén a kék-fehérek szereztek vezetést, az Újpest az első két harmadban egyértelmű fölényben játszott, amit Fodor 10. percben szerzett egyenlítő találata is jelzett. Ádám góljával két minutummal később már a lilák vezettek, ám Springer még a szünet előtt egalizált. A második húsz perc főszereplője Bán József volt, aki a 26. és a 32. percben is be tudta venni Andorka kapuját, amire a harmadik találatát is megszerző Springer válaszolt. A sok kihagyott helyzet következtében – főleg Molnár jeleskedett ezen a téren – a lilák előnye csak egy gól volt az utolsó húsz perc előtt, amely kemény, szikrázó csatával örvendeztette meg a szurkolókat. A két pont sorsa végül az 58. percben dőlt el, amikor az előremerészkedő hátvéd, Futó Imre beállította a végeredményt.

Bp. Építők – Bp. Dózsa

3-5

(2-2, 1-2, 0-1)

A sorsolás szeszélye úgy hozta, hogy a lila-fehérek decemberben egy örökrangadó formájában játszották le első hivatalos mérkőzésüket és egy újabb derbi jelentette számukra az 1955-1956. évi idény utolsó mérkőzését is. Jó hír volt, hogy a védelembe visszatért a sérüléséből felépülő Haléczius János, ami vitán felül stabilizálta az újpestiek hátsó alakzatát.

A hátvéd Haléczius János a meccs egyik gólszerzője

Bp. Kinizsi: Pozsonyi Lajos – Kondorosi Tihamér, Molnár II – Szende János, Rajkai László, Lőrincz Ferenc – Bárány Lajos – Prosbik Andor, Palotás János, Raffa György

Bp. Dózsa: Hircsák István – Haléczius János, Rancz Sándor – Fodor István, Katona Zoltán, May András – Futó Imre, Kvetán József – Bán József, Molnár Tibor, Ádám András (C)

Az első harmad enyhe újpesti fölényt hozott, ám Bárány révén mégis az ellenfél szerzett vezetést a 7. percben. May néhány másodperccel később, szinte a korongbedobásból egalizált. Öt perccel később Szende ismét a Kinizsit juttatta előnyhöz, amit Rancz egyenlítő gólja követett a 15. percben. A találat alaposan megzavarhatta a riválist, hiszen Haléczius másodpercekkel később már a vezetést is megszerezte az Újpestnek. Sőt a 18. percben Bán már kettőre növelte az előnyt. A második harmadban a Kinizsi kezdeményezett többet, ám két emberelőnyt is elpuskázott, Lőrincz azért a meccs derekán egyre csökkentette a hátrányt. A 48. percben Molnár Tibor lőtt idegnyugtató gólt, s bár a Kinizsi a térfélcserét követően mindent megtett az egyenlítésért, csupán egy emberelőnyös szépítő gólra telt az erejükből, amit Lőrincz jegyzett az 57. percben.

Bp. Kinizsi – Bp. Dózsa

4-5

(2-4, 1-0, 1-1)

Bár három mérkőzés még hátra volt a tornából, a győzelemmel nagyjából egyértelművé vált, hogy a lila-fehérek újabb bronzéremmel gazdagították első idényük kollekcióját, ami bizony megsüvegelendő teljesítmény volt, különösen úgy, ha figyelembe vesszük, milyen kevés idő állt Szamosi Ferenc rendelkezésére, hogy összedolgozza és felkészítse a sok helyről érkező játékosokat.

De lássuk mi is történt még a Millenáris Kupa hátralévő részében. Március 28-án a Meteor 3-1 arányban győzött a Törekvés ellen az aranyérem sorsáról döntő kulcstalálkozón. Két nappal később a vasutasok 4-0-ra verték az Építőket, majd másnap a VM tört alaposan borsot a Kinizsi orra alá, amikor Patócs Péter vezetésével kilenc gólt ütöttek négy ellenében.

A Bp. Dózsa Béke Kupa ezüstérmes, bajnoki és Millenáris Kupa bronzérmes csapatának kerete:

posztnévbajnokiBéke KupaMillenáris Kupa
kapusHircsák István1034
kapusKemenes21
hátvédFutó Imre10/-3/-4/1
hátvédHaléczius János10/33/-2/1
hátvédRancz Sándor10/-3/-4/1
hátvédUjfalussy Róbert8/--/--/-
csatárÁdám András10/103/14/3
csatárBán József10/133/12/3
csatárFodor István10/23/24/3
csatárKatona Zoltán9/1-/-4/-
csatárKvetán József7/-3/-4/-
csatárMay András9/-3/14/2
csatárMolnár Tibor Dezső10/203/24/2
csatárSzandelszky József-/-2/-1/-

ErSzob

Kövess Minket a Facebookon is! Újpesti Jégkorong Történelem