1978 – 1979 – Hajszálnyira az aranytól

1978-ban minden ment tovább az évek óta megszokott módon. Hazai jég híján a csapatok szárazedzésekkel és külföldi, jeges edzőtáborokkal készültek a soron következő idényre. Ez alól természetesen az Újpest sem volt kivétel, a szakosztály októberben kéthetes edzőtáborba vonult, melynek célállomásai Lengyelország és Csehszlovákia voltak. A fiúk mindkét helyszínen két-két edzőmérkőzést játszottak, míg a többi napon összesen 5 órát gyakoroltak, Buzás György szavait idézve „valamelyik fedett jégstadion tükörsima jegén – noha ott láttunk először jeget a felkészülés során – ami mindannyiunknak nagyon kellett már.”

Indulásra várnak az edzőtáborba készülő jégkorongozók az Újpesti Dózsa Eötvös utcai székháza előtt.

A keretben természetesen mozgás is akadt. A távozók oldalán Bálint Attila, Németh György és Tasnádi László nevét kell említeni. Előbbi a rivális Ferencvároshoz távozott, miután február 1-jén bejelentette, hogy nem kíván tovább az Újpestben játszani. A fiatalok pedig, miután letöltötték katonaidejüket, visszatértek anyaegyesületükhöz, vagyis a Székesfehérvári Volánhoz. Érkező is akadt, méghozzá csatárposzton, a Volántól átigazolt Szabados László személyében. Két nagy visszatérőről is szót kell ejteni: Szadovszky Gábor több éves kihagyás után vette vissza a kapusszerelést, míg Buzás Gábor felépült a műtét utáni hosszú lábadozásból és teljes értékű harcosként várta az új idényt. Az utánpótlásból pedig Szarka Gábor csatlakozott a kerethez.

A Jégsport szövetség jégkorong szakbizottsága több fontos bejelentést is tett az idény előtt. Az első és talán legfontosabb hír a miskolci műjégpálya megnyitására vonatkozott. Az október 29-re tervezett ünnepélyes esemény csúcspontjának az Újpest és az FTC bemutatómérkőzését szánták. Az is nyilvánosságra került, hogy a válogatottat a B csoportba vezető és a bentmaradást két alkalommal is kiharcoló Boróczi-Kertész edzőpáros lemondott a tisztségről. Helyüket a Rajkai-Babán kettős vette át. Örömteli hír volt viszont, hogy a négycsapatos első osztály mögött megszervezésre került a Nemzeti Bajnokság B csoportja is, melyben a korábban Vidékbajnokságnak hívott versenysorozat hat legerősebb együttese indult. A mezőny a Dunaújvárosi Kohász, a Jászberényi Lehel SC, a Pomázi SK, a Gödi TK, a Debreceni MTK és a Miskolci Kinizsi csapataiból állt volna. A körmérkőzéses versenysorozatban végül öt csapat indult, mivel a hajdúságiak nem tudták vállalni a szereplést. Fontos megjegyezni, hogy a pomáziakat az Újpesti Dózsa jégkorong szakosztálya támogatta, a keretben pedig olyan egykori lila-fehér kedvencek kergették a pakkot, mint Kézeli Pál, Bessenyei György, Borbély Vidor, Rozgonyi György, Szántó László, Klink Pityu, Bánkuti Árpád vagy éppen Palotás József.

Zöld-fehér támadás a miskolci műjégpálya ünnepélyes átadóján.

1978. október 29-én az újpesti hokisok, ha tartalékos összeállításban is, de Miskolc felé vették az útjukat, hogy a nagyjából 20 millió forintból megépült új műjégpálya ünnepélyes átadásának csúcspontjaként összemérjék erejüket a zöld-fehérekkel. A 2000 néző előtt lejátszott bemutatómérkőzést végül a rivális nyerte meg 5-4 arányban, annyit azonban mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a lila-fehérek harmadik támadósorában már Ancsin János is jégre lépett és ha már lehetőséget kapott Boróczi Gábortól, a fiatal center két gólt is vágott az FTC hálójába.

A tétmérkőzések sorozatát ebben az évben is a Magyar Népköztársasági Kupa küzdelmei vezették fel. Mivel az időjárás és a gépek állapota lehetetlenné tette, hogy november 3-án játékra alkalmas jeget készítsenek a Kisstadionban, a mezőny átköltözött a Megyeri útra, ahol minden gond nélkül meg lehetett rendezni a mérkőzéseket. A lila-fehérek első ellenfele éppen a Ferencváros volt, a mérkőzésre közel 600 szurkoló váltott jegyet.

Újpest: Eperjesi Miklós – Böle Dezső, Szeles Dezső – Lantos Gábor, Fodor Béla, Menyhárt Gáspár – Flóra Péter, Kovács Csaba – Pék György, Buzás György, Bodor Zsigmond – Schilling Győző, Horváth István – Kucsera Péter, Legéndi Imre, Buzás Gábor

FTC: Kovács A. (kapus), Szabó, Farkas A., Kereszty, Mészöly, Havrán, Hajzer T., Schilling P., Zöllei, Muhr, Farkas G., Fekete, Deák, Rasztovszky, Hajzer J.

Az első két harmadban a Ferencváros ipari mennyiségű helyzetet hagyott ki, ami a lila-fehérek malmára hajtotta a vizet. A rivális a 8. percben ugyan megszerezte a vezetést, a növelésére már képtelen volt és az utolsó harmadra alaposan feljavuló Újpest a 49. percben Bodor góljával egyenlíteni tudott. A gólpasszt Buzás György jegyezte. Az öröm azonban nem tartott sokáig, hiszen a fordulás előtt az FTC újabb gólt lőtt, ám a térfélcserét követően már érkezett is a válasz: Menyhárt passzát Legéndi váltotta gólra. Az 54. percben újra vezetést szereztek a zöldek, ám az utolsó szót a duplázó Bodor Zsigmond mondta ki, aki Pék asszisztjából az 57. percben beállította a végeredményt.

Újpesti Dózsa – Ferencváros

3-3

(0-1, 0-0, 3-2)

Két nappal később a Székesfehérvári Volán volt a lila-fehérek ellenfele. A csapat összeállítása csupán annyiban változott, hogy ezúttal Ancsin János is lehetőséget kapott a bizonyításra. A fiúk már az 1. percben megszerezték a vezetést, Lantos átadásából Fodor volt eredményes. Buzás György a 12. percben kettőre növelte az előnyt. A Volán a második harmad közepén ugyan szépíteni tudott, de néhány másodperccel később Kucsera Péter visszaállította a kétgólos különbséget, majd három perccel később Pék is bevette Kovalcsik hálóját. Az utolsó játékrész újpesti góllal kezdődött: a találatot ezúttal is Pék jegyezte, a gólpasszos a debütáló Ancsin volt. A fordulás előtt Pék beütötte a harmadik találatát is, majd az utolsó tíz percben előbb szépített a Volán, aztán Menyhárt örülhetett, hogy végül a fehérvári Kövesi kozmetikázzon. Az Újpest 7-3 arányban nyert és komoly esélye nyílt az MNK megnyerésére.

Ehhez már egy döntetlen is elég lett volna a BVSC ellen, ám november 4-én a csapat széteső, dekoncentrált játékkal szalasztotta el a nagy lehetőséget, hiszen mintegy 600 néző előtt 3-7-es vereséget szenvedett a Babán József vezette vasutasoktól. A körbeveréseknek köszönhetően végül a Székesfehérvári Volán örülhetett a kupagyőzelemnek, Boróczi Gábor fiainak pedig be kellett érniük a harmadik hellyel.

Az MNK végeredménye:

A kupa okozta csalódást gyorsan fel kellett dolgozni, hiszen november 10-én megkezdődött a bajnoki pontvadászat. Az Újpest első ellenfele a BVSC volt a Kisstadionban, ahol a Népsport szerint alig 100 szurkoló gyűlt össze a lelátókon.

BVSC: Balogh J. – Pintér, Terjék – Kiss T., Palla, Szajlai – Tóth, Erendits – Gyöngyösi, Imreh, Zsitva B. – Michnyák, Kevevári – Závori, Rajcsányi P., Szilassy – Szilveszter, Farkas T.

Újpest: Szadovszky Gábor – Böle Dezső, Szeles Dezső – Lantos Gábor, Fodor Béla, Menyhárt Gáspár – Kovács Csaba, Flóra Péter – Pék György, Buzás György, Bodor Zsigmond – Schilling Győző, Horváth István – Kucsera Péter, Legéndi Imre, Buzás Gábor – Szabados László, Szarka Gábor

Az első harmad jó játékot hozott, amelyben főként a kapusok brillíroztak. A lila-fehérek Menyhárt góljával szereztek vezetést a 12. percben, ám ezt követően a mérkőzés feléig nem esett több találat. Pék a 31. percben Buzás György passzából növelte kettőre az előnyt, majd a harmad utolsó másodperceiben Bodor is betalált Balogh hálójába. Az Újpest a záró harmadot is jól kezdte, hiszen Kovács a 41. percben belőtte a csapat negyedik találatát is, s mivel a vasutasok erejéből már csak egy becsületgólra futotta, el is dőlt a két pont sorsa.

BVSC – Újpesti Dózsa

1-4

(0-1, 0-2, 1-1)

Négy nappal később Székesfehérvárra látogatott a csapat, ahol 1200 néző volt kíváncsi a friss kupagyőztes és a lila-fehérek összecsapására. A kapuban ezúttal Eperjesi Miklós kezdett, máskülönben azonban változatlan maradt az összeállítás. A hazaiak már az első harmadban is sok helyzetet dolgoztak ki, ám ezeket rendre ki is hagyták, miközben az Újpest a harmad végén két gyors góllal (Menyhárt 18.p. és Pék 19.p.) megszerezte a vezetést. A középső húsz percre visszaesett a színvonal, amiből a Volán eszmélt hamarabb és a szünetig szépíteni is tudott. A harmadik harmad 1. percében emberelőnyben játszottak a lila-fehérek, amit Buzás György váltott gólra. A találat felpaprikázta a hangulatot és a Volán a 46. percben ismét csökkentette a hátrányát. Öt perccel a meccs vége előtt Lantos átadásából Menyhárt vette be Kovalcsik kapuját, amivel már-már eldőlni látszott a mérkőzés. A fehérváriak azonban nem vesztették el a hitüket és az utolsó két percben két gólt is szerezve 4-4-es döntetlenre mentették a mérkőzést.

Mintegy két és fél hetet kellett várni a bajnokság első örökrangadójára, amit 1978. december 1-jén játszottak le a csapatok a Kisstadionban, meglepően kevés, alig 800 szurkoló előtt.

FTC: Kovács A. (Balogh T.) – Schilling P., Farkas A. – Kereszty, Mészöly, Havrán – Hajzer J, Enyedi – Földvári, Póth, Muhr – Szabó, Hajzer T. – Deák, Fekete, Rasztovszky – Zöllei, Farkas G.

Újpest: Eperjesi Miklós (Szadovszky Gábor) – Böle Dezső, Szeles Dezső – Lantos Gábor, Fodor Béla, Menyhárt Gáspár – Kovács Csaba, Flóra Péter – Bodor Zsigmond, Buzás György, Pék György – Schilling Győző – Kucsera Péter, Legéndi Imre, Buzás Gábor – Szabados László

Eperjesi Miklós kivetődve ment Mészöly elől. A háttérben Flóra Péter figyeli az eseményeket.

Lantos már a 3. percben betalált az ellenfél hálójába, a zöld-fehérek azonban viszonylag gyorsan egyenlítettek, majd a vezetést is megszerezték, sőt a szünetben kétgólos hazai vezetésről árulkodott az eredményjelző tábla. A második harmad elején fokozatosan magához tért az Újpest, a védelem jól fékezte le a rivális játékát, s bár mindkét csapat sok hibával játszott, egy-egy gól így is esett: lila-fehér részről Bodor volt eredményes a 38. percben. Az utolsó játékrészre alaposan feljavult az Újpest játéka és a Ferencváros képtelen volt követni a váratlan ritmusváltást. Fodor Béla a 48. percben egyre csökkentette a hátrányt, majd egy perccel később Bodor is bevette Kovács hálóját, s mivel a fordulás után már nem esett több gól, mindkét csapatnak meg kellett elégednie az egy ponttal.

Ferencváros – Újpesti Dózsa

4-4

(3-1, 1-1, 0-2)

Négy nappal később a BVSC látogatott a Megyeri útra, ahol alig 100 szurkoló gyűlt össze a lelátókon, hogy megtekintse a mérkőzést. Az első harmadban bizony mindkét részről sok volt a hiba, így nem alakulhatott ki folyamatos játék. A lila-fehérek a 14. percben Szeles góljával szerezték meg a vezetést. A szünet után javult az iram, viszont a vendégek uralták a játékot, akik a 26. percben Palla révén egyenlíteni is tudtak. Az utolsó húsz percre mindkét együttes feljebb kapcsolta a sebességi fokozatot és a gólok is potyogni kezdtek. A 44. percben Gyöngyösi a vasutasoknak szerzett előnyt, ám Pék a 48. percben Buzás György passzából egyenlített, majd egy perccel később Fodor a másik Buzás, Gábor jóvoltából a vezetést is visszaszerezte. Fordulás után Bodor váltotta gólra Flóra passzát az 54. percben és ezzel el is dőlt a két pont sorsa. Az Újpest feljavuló, látványos játéka 4-2-es, értékes győzelmet eredményezett.

Újabb négy nappal később a fehérváriak érkeztek a IV. kerületbe. A megduplázódott számú szurkoló sereg, mintegy 200 nézőről írt a Népsport korabeli száma, váratlanul eredményes és magabiztos kezdésnek örülhetett. Flóra Péter már a 2. percben betalált Kovalcsik kapujába, majd öt minutummal később Kucsera élt a Legéndi által feltálalt eséllyel. A 11. percben az utóbbi növelte háromra a hazai előnyt, majd Bodor következett a sorban. Szünet után folytatódott az Újpest-parádé: Lantos 27., Kucsera 34. percben szerzett találataival már hat volt az előny, amikor Gogolák révén szépíteni tudott a Volán. A harmad utolsó másodperceiben azért még Pék is feliratkozott a gólszerzők közé. Az utolsó húsz percben Boróczi edző már a fiataloknak nyújtott több játékidőt, a 44. percben mégis Kovács Csaba lőtte a hálóba a Menyhárttól kapott korongot. Majd Gilján és Bikár révén a Volán csökkentette némileg a hátrányt, a végszót azonban Flóra mondta ki az 59. percben. Újpest – Volán 9-3!

Következhetett az újabb örökrangadó, amelyre december 12-én került sor a Megyeri úton. A derbi természetesen megmozgatta a szurkolókat is, ezúttal már 1200 foglaltak helyet a lelátókon.

Újpest: Eperjesi Miklós – Böle Dezső, Szeles Dezső – Lantos Gábor, Fodor Béla, Menyhárt Gáspár – Kovács Csaba, Flóra Péter – Pék György, Buzás György, Bodor Zsigmond – Schilling Győző, Horváth István – Kucsera Péter, Legéndi Imre, Buzás Gábor – Szabados László

FTC: Kovács A. (kapus), Hajzer J., Farkas A., Kereszty, Mészöly, Havrán – Hajzer T., Póth, Zöllei, Földvári, Deák, Fekete, Rasztovszky, Enyedi, Schilling P., Muhr

A zöld-fehérek léptek fel kezdeményezőbben, ám a 4. percben Lantos révén a hazaiak szereztek vezetést. A lila-fehérek szép és ötletes megoldásokat mutattak be és a 17. percben Legéndi már kettőre növelte az előnyt. A második harmadban a vendégek a 24. percben szépítettek, ám alig egy perccel később Buzás György Pék passzából visszaállította a kétgólos különbséget. Az FTC a harmad derekát követően ismét csökkentette a hátrányt, de a 39. percben Buzás a második gólját is megszerezte, így az Újpest némileg nyugodtabban várhatta az utolsó játékrészt. A 49. percben a zöldek belőtték a harmadik találatukat, s bár az utolsó tíz percben látványos jégkorongot láthattak a szurkolók, az eredmény már nem változott.

Újpesti Dózsa – Ferencváros

4-3

(2-0, 2-2, 0-1)

A bajnokság állása két kör után:

A rangadó megnyerését követő napokban Boróczi Gábor a következőket nyilatkozta a Népsportnak a lila-fehérek várakozáson felüli jó szerepléséről: „Amire kevesen számítottak, végre erre a bajnokságra összekovácsolódott a gárda. Megizmosodott a csapat gerince. Kovács, Flóra, Szeles, Buzás György és Pék ma már olyan egyéniségek, akik irányítani tudják a többieket. Az is sokat jelent, hogy Buzás Gábor beállításával megerősödött a harmadik sorunk. Kedden, az FTC elleni örökrangadón is elsősorban annak köszönhettük győzelmünket, hogy bátran pályára küldhettem a cserejátékosokat. Persze, még négy sorozat hátra van a bajnokságból, nem lesz könnyű az élen maradni. De megpróbáljuk!

A lila-fehérek 1978 őszén. Hátul balról: Boróczi Gábor (edző), Lantos Gábor, Pék György, Bodor Zsigmond, Böle Dezső, Schilling Győző, Legéndi Imre, Fodor Béla, Szeles Dezső. Elől balról: Kucsera Péter, Buzás György, Szabados László, Flóra Péter, Menyhárt Gáspár, Buzás Gábor, Horváth István. Kapusok: Szadovszky Gábor, Eperjesi Miklós.

Ennek érdekében elsőként a BVSC együttesét kellett újra legyőzni december 16-án a Kisstadionban.

ErSzob

Kövess Minket a Facebookon is! Újpesti Jégkorong Történelem