1977 – 1978 – Változatlanul a bronz és az ezüst a divat

Újpesten a tavasz és a nyár folyamán viszonylag csendesen folyt az élet. A háttérben némi felújítást hajtottak végre a műjégpálya gépparkjában, vagyis megérkezett a Megyeri útra az első DESTAROL márkájú jégsimító rolba, ami jócskán lerövidítette a szünetek alatti körözés időtartamát, illetve csökkentette a művelethez szükséges pályamunkások létszámát is. A látványos változások sorába tartozott az is, hogy végre új palánkkal váltották fel az elhasználódott régit.

Benedek Kálmán a vadonatúj DESTAROL kormányánál

Augusztus végén a sportnapilapból megtudhatták az olvasók, hogy a négy felnőtt jégkorong szakosztály keményen készül az új idényre, ahogy azt is, hogy idehaza – a már megszokott módon, némi derűlátással – csak október közepére várható a játékra alkalmas jég. Így maradt a jól bevált recept, azaz a külföldi edzőtáborok szervezése, amiből természetesen az Újpest sem maradt ki. A lila-fehérek szeptember 26. és október 5. között Csehszlovákiában túráztak, majd egy tervezett, de végül meg nem valósított minszki túra helyett ismét a megszokott északi portya következett. Boróczi Gábor bízott benne, hogy mire hazatérnek, már Újpesten is lesz jég, ám ha mégsem, akkor legalább a Millenárison.

Október közepe táján az is nyilvánosságra került, hogy a székesfehérvári műjégpálya megnyitójára november 6-án kerül majd sor és másnap már pályára is lép rajta a Bp. Volán jogutódjaként a városba költöző Székesfehérvári Volán jégkorong csapat, méghozzá a BVSC ellen. Az 1950-es évek közepe óta először volt ismét vidéki székhelyű csapata a magyar hokiélet élvonalának. Arról is hírt adtak, hogy november 7-én egy Újpesti Dózsa – Ferencváros bemutatómérkőzéssel nyitják majd meg a nagyerdei műjégpályát Debrecenben. Így a Dunaújvárosi és az egy évvel korábban átadott jászberényi pályákkal együtt már négy helyszínen teremtődött meg a jégkorongsport alapja.

Buzás György és Flóra Péter küzdenek a korongért a Millenárison

A csapat keretében is történtek változások: bejelentette visszavonulását Palotás József, aki az 1950-es évek vége óta erősítette az Újpest és a válogatott keretét. A 60-as évek aranycsapatának egyik utolsó tagja akasztotta ezzel végleg szögre a korcsolyát. Az érkezők oldalán a Bp. Volántól igazolt csatárt, Tasnádi Lászlót üdvözölhették a szurkolók, valamint az utánpótlásból felhozott Horváth Istvánt és Tiszárovics Istvánt, akit hatalmas tehetségnek tartottak akkoriban. Szintén Újpestre került a KSI-től távozó fiatal kapus, Képes Kálmán.

Boróczi Gábor vezetőedzőre ekkor már komoly nyomás nehezedett, hiszen nem csak a szurkolók, de a szakosztály vezetése is elvárta volna az újabb bajnoki cím megszerzését. Ő maga – és ebben a véleményében sokan mások is egyetértettek és egyetértenek a mai napig – nem is tartotta rosszabbnak a keret minőségét a rivális Ferencvárossal való összehasonlításban. Ám az újpesti fiúk utóbbi években erősen ingadozó teljesítményére muszáj lett volna végre gyógyszert találni. Épp ezért, ha stílus és taktikabeli változtatásokra nem is készült a csapat, a sorok összeállítása tekintetében több variációt is kipróbált a szakmai stáb, amitől jelentős javulást reméltek a játék tekintetében. Vezetőedzőnk gondjait növelte, hogy Buzás Gáborra az idény során egyáltalán nem számíthatott.

Az idényt ismét a Magyar Népköztársasági Kupa küzdelmei nyitották meg, ahol október 30-ána Székesfehérvári Volán együttese ellen kezdtek a lila-fehérek a Millenárison telt házat jelentő 500 szurkoló előtt.

Volán: Kovalcsik (kapus), Farkas, Kolbenheyer, Kiss, Gogolák, Szőllős, Vrbanics, Tóth, Földi, Pápai, Gilján, Szigetvári, Fodor, Kövesi, Garas, Veress (cserekapus)

Újpest: Eperjesi Miklós – Szeles Dezső, Németh György – Lantos Gábor, Bálint Attila, Menyhárt Gáspár – Kovács Csaba, Flóra Péter – Pék György, Buzás György, Tasnádi László – Horváth István – Bodor Zsigmond, Legéndi Imre, Tiszárovics Tibor – Képes Kálmán (cserekapus)

Az újdonsült fehérváriak hatalmas lendülettel vetették bele magukat a mérkőzésbe és a 7. percben már 3-0-ra vezettek. Ezt követően a lila-fehérek játéka is feljavult és a harmad végén Menyhárt és Flóra találataival egy gólra csökkentették a hátrányt. A meccs ettől kezdve szikrázóan kemény volt, amit Gogolák László és Bálint Attila verekedése is jelzett (mindketten végleges fegyelmit kaptak). A Volán háromgólos előnyt alakított ki, amit a 38. percben Kovács Csaba szűkített kettőre, majd a kiegyenlített játékot hozó harmadik harmad 18. percében egyre. Az egyenlítés érdekében Boróczi Gábor lehívta a kapust, ám Gilján révén a Volán kihasználta a helyzetet és az 59. percben bebiztosította a győzelmét.

Székesfehérvári Volán – Újpesti Dózsa

6-4

(3-2, 2-1, 1-1)

November 3-án a Babán József által vezetett BVSC volt az ellenfél. A mérkőzésnek most is a Millenáris adott otthont, ahol az Újpest Lantos révén már az első percben megszerezte a vezetést. A vasutasok egyenlítettek, majd Szeles talált be Balogh hálójába. Ezt követően fordított a BVSC, majd még a szünet előtt Buzás György egalizált. Szünet után ismét Lantos nyitotta meg a gólok sorát, amit újabb egyenlítés követett, majd Tasnádi és Németh góljaival sikerült végre kettőre növelni az előnyt. Az utolsó húsz percben a vasutasok mindent megtettek az egyenlítésért, de csak szépíteniük sikerült, így az újpestiek 6-5-re megnyerték a meccset.

Böle Dezső és Havrán páros gyakorlata az MNK zárótalálkozóján

Két nappal később közel 600 szurkoló látogatott ki a Millenárisra, hogy tanúja legyen az idény első örökrangadójának, ahol az újpestiek ismét elrontották a meccs elejét. A rivális a 14. percben már 3-0 arányban vezetett és Menyhárt csak a szünet előtti utolsó másodpercekben tudott szépíteni. Az igazsághoz persze az is hozzátartozott, hogy a lila-fehér oldalon nagyon is megérződött Bálint és Pék hiánya. A pihenőt kihasználva Boróczi átszervezte a csapatot és két sorral játszott tovább. Tasnádi találatával a 24. percben sikerült is a felzárkózás, de a védelem aznap igencsak szellősen működött, így a harmad végére már négy gólos előnyben volt a rivális. Az utolsó harmadban színvonalas játék zajlott, egy-egy góllal mindkét oldalon. A zöld-fehérek 8-4 arányú győzelemmel védték meg MNK elsőségüket. A további újpesti találatokat Buzás György és Tasnádi szerezték.

A Magyar Népköztársasági Kupa végeredménye:

1977. november 7-én került sor a Debreceni MTE műjégpályájának ünnepélyes megnyitójára, melynek fénypontját az Újpesti Dózsa – Ferencváros bemutató jégkorong mérkőzés jelentette. Habár mindkét csapat tartalékos összeállításban lépett jégre, a lelátókon összezsúfolódott 3000 néző válogatott játékosok egész sorának játékát csodálhatta meg élőben a cívis városban. A gólok sorát Menyhárt nyitotta meg az 1. percben, majd Legéndi növelte kettőre az előnyt három minutummal később. A harmad vége felé az FTC gyorsan egyenlített, de a szünetig még a fiatal Tiszárovics Tibornak és Tasnádi Lászlónak is sikerült bevennie Kovács kapuját, így kétgólos lila-fehér előnyről folytatódott a meccs. A 28. percben Havrán szépített ugyan, ám a második gólját szerző Menyhárt három perccel később visszaállította a különbséget. A záró játékrészben egyetlen zöld-fehér találat esett, így az Újpest 5-4 arányú Ferencváros-veréssel avatta fel a Debreceni MTE műjégpályáját.

A bajnokság a lila-fehérek számára november 10-én kezdődött egy BVSC elleni találkozóval, melynek a meleg időjárás miatt még mindig a Millenáris adott otthont.

Újpest: Eperjesi Miklós – Kovács Csaba, Flóra Péter – Pék György, Buzás György, Tasnádi László – Lantos Gábor, Németh György – Bodor Zsigmond, Legéndi Imre, Menyhárt Gáspár – Horváth István – Képes Kálmán (cserekapus)

BVSC: Balogh J. (kapus), Tamás, Erendits, Rakitovszky, Gyöngyösi, Tassi, Gregor, Kevevári, Kiss, Palla, Terjék, Zsitva, Tóth, Závori, Szilassy, Imreh, Szilveszter, Szajlai, Póznik (cserekapus)

A bajnokság első mérkőzésén a lila-fehérek meglehetősen tartalékosan, alaposan felforgatott hadrendben korcsolyáztak ki a jégre, mivel sérülések és eltiltások miatt hat alapjátékos is hiányzott a keretből. Az első harmad mindenesetre kiegyenlített játékkal telt, gólt azonban nem láthatott a lelátókon szorongó közel 600 néző. A 22. percben viszont Menyhárt egyedül korcsolyázhatott a kapura és a szólót magabiztosan értékesítette is. A lilák a gól után is lendületben maradtak, ám miután Buzás elhibázott egy büntetőt, a csapat némileg összezavarodott. A vasutasok két percen belül meg is fordították az állást, a játékrész vége azonban ismét az Újpesté volt: a 37. percben Buzás egyenlített, míg Lantos 39. percben lőtt góljánál ismét lila-fehér vezetésnek örülhettek a szurkolók. A 45. percben Buzás újabb góljával már kettőre nőtt az előny. A térfélcserét követően a fiatal Kiss Tibor duplájával még egyenlített ugyan a BVSC, Flóra Péter 54. percben lőtt góljára már nem érkezett válasz.

Újpesti Dózsa – BVSC

5-4

(0-0, 3-2, 2-2)

Két nappal később került sor a pontvadászat első derbijére, még mindig a Millenárison. Ez bizony rossz hír volt a szurkolóknak, mert a sátortető alatt mindössze 600 nézőt voltak képesek befogadni a lelátók. Talán írni sem kellene, hogy a csapatokat zsúfolt telt ház fogadta a Szabó József utcában, ahol közel 1000 hoppon maradt szurkoló volt kénytelen tudomásul venni, hogy a kapu bezárult az orruk előtt.

FTC: Balogh T. (kapus), Szabó, Farkas A., Kereszty, Mészöly, Havrán, Hajzer T., Treplán, Zöllei, Galambos, Muhr, Földvári, Enyedi, Hajzer J., Rasztovszky, Fekete

Újpest: Eperjesi Miklós – Böle Dezső, Németh György – Lantos Gábor, Bálint Attila, Menyhárt Gáspár – Kovács Csaba, Flóra Péter – Pék György, Buzás György, Tasnádi László – Bodor Zsigmond, Legéndi Imre, Kucsera Péter

Eperjesi Miklós és Kovács Csaba próbálnak menteni a kiugró Muhr elől

Az első harmadban kiegyenlített játékot láthatott a közönség. A zöld-fehérek a játékrész derekán egy kékvonalról lőtt bombagóllal szereztek vezetést, amit Bálint a 12. percben kiegyenlített, de nem sokra rá már ismét a riválisnál volt az előny. A második húsz percet aztán alaposan elrontotta a csapat: öt gólt is kaptak a fiúk, kettőt ráadásul emberelőnyben, miközben egyetlen újpesti találat született, amit Menyhárt jegyzett a 27. percben. A 7-2-es előny birtokában az FTC alaposan ki is engedett, a lila-fehérek viszont mindent megtettek a mundér becsületének mentésére. Az utolsó tíz percben sikerült is három góllal három góllal kozmetikázni a végeredményt, sorrendben Menyhárt (51. perc), Pék (59. perc) és ismét Pék (60. perc) voltak eredményesek.

Ferencváros – Újpesti Dózsa

7-5

(2-1, 5-1, 0-3)

Az Újpest 1977. november 15-én játszotta első bajnoki mérkőzését Székesfehérvárott. Az érdeklődésre jellemző, hogy táblás ház, azaz 2000 néző köszöntötte a csapatokat a bő egy héttel korábban (november 6-án) átadott Raktár utcai műjégpályán. A lila-fehérek viszonylag hamar letörték a hazai publikum lelkesedését: Menyhárt a 10., Buzás György 14., Flóra Péter a 17. percben vette be Kovalcsik hálóját. A szünet után ott folytatták a fiúk, ahol korábban abbahagyták, előbb Tasnádi, majd Bálint volt eredményes. Ekkor már a Volán előtt is adódtak helyzetek, előbb kapuvasat lőttek, majd a szépítés is összejött nekik. A harmad sajnos negatív eseményt is tartogatott, Buzás György egy ütközés után súlyos sérülést szenvedett. Az utolsó harmadban szép jégkorongot játszottak a csapatok, ám Legéndi révén csak az Újpest tudott eredményes lenni. Végül magabiztos 6-1-es győzelemmel utazhattak vissza a fiúk Budapestre.

Ezt követően a válogatotté volt a főszerep. Legjobbjaink Drezdába utaztak, hogy megmérkőzzenek az NDK szelekciójával. A Boróczi-Kertész edzőpárosnak nem volt könnyű dolga a keret kijelölésekor, mivel komoly sérüléshullám tizedelte a játékosokat. Az Újpestet végül Eperjesi, Kovács, Flóra, Németh, Bálint Menyhárt, Pék és Tasnádi képviselte. A csapat a 9-4 és 10-1 arányú vereségeket követően Jugoszláviába utaztak, ahol egy négyestorna keretében először Jugoszláviával, majd Budapest néven a Dynamo Weisswasser és az Olimpija Ljubljana csapataival mérték össze az erejüket. A plávik ellen 7-6-ra győzött a csapat, majd 6-1-re kikapott a kelet-németektől. Zárásként viszont 5-3 arányban legyőzték a Ljubljanát.

Menyhárt Gáspár és Németh György kerül a vasutasok védelme mögé

A bajnokság december 2-án folytatódott a BVSC elleni találkozóval. A lila-fehérek a Megyeri úton fogadták a vasutasokat, mintegy 500 szurkoló előtt. Az első gólra a 17. percig kellett várni, ekkor Legéndi talált be Balogh kapujába, majd a második harmad 26. és 27. perciben Menyhárt és Pék növelték tovább az előnyt. A hazai fölény az utolsó húsz perc első felében is megmaradt, Pék pedig a 48. percben ismét eredményes tudott lenni. Fordulás után az Újpest visszavett, amit a BVSC két góllal büntetett, ám a két pont sorsa már korábban eldőlt, az lila-fehérek 4-2-es győzelemmel gyűjtötték be az értékes két pontot.

Négy nappal később a Székesfehérvári Volán vizitált Újpesten, akik a végig izgalmas és jó iramú mérkőzés első harmadában egyértelmű fölényt harcoltak ki maguknak és már három góllal is vezettek, amikor a 18. percben Lantos révén a hazaiaknak sikerült szépíteniük. Szünet után már a lila-fehérekből sem hiányzott a kezdeményezőkedv és a szervezettség, ám a védekezés továbbra is szellős maradt. A harmad derekán Menyhárt góljával sikerült egyre zárkózni, ám ezt követően a Volán kétszer is eredményes tudott lenni, s csupán a második találatát is megszerző Menyhártnak volt köszönhető, hogy nem háromgólos hátrányban várta a csapat a záró játékrészt. Az utolsó húsz percben az újpestiek szinte a kapujuk elég szegezték a vendégeket, s bár Menyhárt harmadik góljával még sikerült egyre zárkózni, később a legnagyobb helyzetek is kimaradtak – és ahogy az már lenni szokott, Kiss négy perccel a vége előtt egy súlyos védelmi hibát kihasználva beállította a 4-6-os végeredményt.

A korong Menyhárt és Kovács között félúton

December 9-én az újabb örökrangadó következett. A helyszín ezúttal is a Megyeri út volt, ahol 1200 szurkoló váltott jegyet a mérkőzésre.

Újpest: Eperjesi Miklós – Németh György, Böle Dezső – Lantos Gábor, Bálint Attila, Menyhárt Gáspár – Flóra Péter, Szeles Dezső – Pék György, Buzás György, Tasnádi László – Schilling Győző – Bodor Zsigmond, Legéndi Imre, Kucsera Péter – Képes Kálmán (cserekapus)

FTC: Kovács A. (kapus), Farkas A., Hajzer J., Kereszty, Mészöly, Havrán, Treplán, Hajzer T., Rasztovszky, Póth, Muhr, Földvári, Feák, Fekete, Zöllei, Balogh T. (cserekapus)

Az első harmad kiegyenlített játékot hozott, ám csak a vendégek tudtak egy alkalommal a hálóba találni, így Bodor 25. percben lőtt gólja egyenlítést eredményezett. Nem volt ez véletlen, a csapat játéka a szünet után alaposan feljavult és bár a zöld-fehérek a játékrész derekán ismét vezetéshez jutottak, a 33. percben Menyhárt újra egalizált, majd Pék 38. percben lőtt góljával már az Újpestnél volt a vezetés. Az utolsó harmad is jól kezdődött, hiszen Tasnádi 42. percben kettőre növelte az előnyt, ám az FTC néhány másodpercre rá gólt talált és ez fordulópontnak bizonyult: az 53. percben két gyors góllal a maguk javára fordították az eredményt és már nem is engedték ki a kezükből a vezetést.

Újpesti Dózsa – Ferencváros

4-5

(0-1, 3-1, 1-3)

A bajnokság állása két kör után:

Négy nap múlva jöhetett a BVSC elleni fellépés a Kisstadionban, méghozzá Kovács Csaba és Pék György nélkül, akik a rangadón összeszedett kisebb sérülésük miatt maradtak ki ezúttal a csapatból. A vasutasok lendületesebben kezdtek és Terjék révén meg is szerezték a vezetést. Menyhárt viszonylag gyorsan egyenlített, ám Terjék második gólja miatt BVSC vezetéssel vonultak pihenni a csapatok. Szünet után játékba lendült az Újpest és Buzás György (22.p.), Németh György (31.p.), valamint Menyhárt újabb gólja révén magabiztos vezetésre tettek szert és bár az ellenfél mindent megtett a hátralévő időben az egyenlítésért, a záró húsz percben mindkét részről egy-egy gól esett. A lila-fehérekét a triplázó Menyhárt szerezte. BVSC – Újpest 3-5.

ErSzob

Kövess Minket a Facebookon is! Újpesti Jégkorong Történelem