1974 – 1975 – Ezüstszürke szezon: a csapat hazatér, egy sor távozik

Az új idény kezdete előtt sok minden történt Újpesten. A jó hír az volt, hogy megindultak a munkálatok a Megyeri úti jégstadionban, azaz nekiláttak az elöregedett és rozsdás csőrendszer kicserélésének. Emellett bizonyos felújítási munkálatok is folyamatban voltak. A kérdés csak az volt, hogy pontosan mikor térhet haza a csapat, hogy ismét a jól megszokott környezetben fogadhassa ellenfeleit.

Rossz hír is akadt sajnos, méghozzá a játékoskeret alakulása terén. Vedres Mátyás és Ugrai Iván bejelentették, hogy abbahagyják a jégkorongot. Szigetvári János és Fodor Árpád a Bp. Volánban kívánták folytatni a pályafutásokat. Habár kapuslegendánk végül – szükség esetén – bevethető állományban maradt, a komplett második csatársor elvesztése jócskán lecsökkentette Boróczi Gábor edző mozgásterét. A gondokat az újpesti utánpótlást irányító Rozgonyi György reaktiválásával – Rozi négy évvel korábban hagyta abba a játékot -, az egykori KSI-ben nevelkedett és egy évvel korábban leigazolt Fodor Béla, valamint a saját utánpótlásból felhozott Legéndi Imre, Buócz Attila és Szabó Gyula bevetésével igyekeztek enyhíteni.

A csapat egyébként a megszokott módon készült az idényre. A hazai szárazedzéseket Csehszlovákiába szervezett 7-10 napos jeges edzőtáborok fűszerezték, melyek során napi két, átlagosan 90-120 perces tréningre került sor. Ezek időpontját úgy kellett igazítani, hogy ne zavarja a helyi sportklub csapatainak (felnőtt, junior, ifi, stb.) felkészülését, így általában kora reggel, délután pedig változó időpontokban került rájuk sor. Három-négy nap után kezdődtek meg az edzőmérkőzések, amelyeket a helyi csapattal és/vagy a környékbeli települések egyesületeivel kötött le a szakosztály. A fenti rutin természetesen a hazai jégidény kezdetéig tartott.

Edzés a Millenárison. Balról jobbra: Boróczi Gábor edző, Menyhárt Gáspár, Pék György, Buzás Gábor, Rozgonyi György, Eperjesi Miklós, Buzás György, Schilling Győző, Szeles Dezső, Kovács Csaba, Galambos Béla és Palotás József (kissé takarva).

1974. őszén ez október elején kezdődött, hiszen a Millenáris sátorteteje alatt üzemelő jégpálya már képes volt sportolásra alkalmas jég előállítására. Az idényt ezúttal is az Magyar Népköztársasági Kupa küzdelmei vezették fel. A mérkőzéseket eredetileg a Kisstadionban rendezték volna, ám a meleg időjárás miatt végül a Millenárison játszották le őket, megfelelő férőhely híján zárt kapuk előtt.

A lila-fehérek október 24-én, a Bp. Volán elleni meccsel kezdték meg szereplésüket, meglehetősen foghíjas összeállításban.

Újpest: Eperjesi Miklós – Szeles Dezső, Böle Dezső – Bálint Attila, Bodor Zsigmond, Galambos Béla – Kovács Csaba, Flóra Péter – Pék György, Buzás György, Buzás Gábor – Schilling Győző, Lantos Gábor

Volán: Kovalcsik (kapus), Ocskay, Németh, Bánkuti, Kiss, Szőllős, Veress, Kolbenheyer, Biricskai, Tasnádi, Pápai, Gilján, Haiden, Olasz, Kövesi, Klink, Vrbanics, Farkas, Szabados

Mivel a közlekedésiek végig harcosabban játszottat és csapatként is jobban funkcionáltak a mérkőzés során, végül megérdemelten nyertek, még akkor is, ha az Újpest a 42. percben a Buzás fivérek két gyors találatával 3-3-ra alakította az eredményt. Az első harmadban szintén egy Buzás, méghozzá György volt eredményes.

Bp. Volán – Újpesti Dózsa

5-3

(3-1, 0-0, 2-2)

Két nappal később, a BVSC ellen már teljesebb kerettel lépett jégre a csapat és bár az első harmad ezúttal sem sikeredett fényesre (1-2), a második játékrészben már a saját kapujuk elé szorították a fiúk a vasutasokat, bár sok helyzet maradt kihasználatlanul és az ellenfél emberhátrányból tudott gólt szerezni. Az utolsó húsz percben végül a lila-fehérek lőtték az első gólt, s ez el is döntötte a mérkőzést. Az 5-3 arányú győzelemből Pék 2, Bálint, Menyhárt és Rozgonyi 1-1 góllal vették ki a részüket.

Így október 31-én, a szintén veretlen Ferencváros ellen tulajdonképpen kupadöntő mérkőzést vívott a csapat, méghozzá az időközben már sportolásra alkalmas jeget hizlaló Kisstadionban, 2000 szurkoló előtt. A meccs szikrázóan kemény fizikai küzdelemmel kezdődött, melynek során Treplánnak és Gogoláknak 10-10 perces fegyelmit osztott ki a játékvezető, majd Kovács Csaba és Póth verekedéséből a lila-fehérek jöttek ki rosszabbul, mivel 2-esünket 5 perccel és végleges kiállítással büntette a spori. Ennek ellenére sikerült három nagy gólhelyzetet is kialakítani, ám ezeket rendre kihasználatlanul hagyta a csapat, így az 5. percben a rivális szerezte meg a vezetést. A harmad vége felé Enyedi góljára Buzás György még válaszolni tudott, ám az utolsó két percben a zöldek kétszer is mattolni tudták Eperjesit. A második harmad csendes játszadozással telt: az FTC újabb két találatot szerzett, miközben Szeles Dezsőt szemsérüléssel kórházba kellett szállítani. Ezzel minden maradék kérdés eldőlt: a „kupadöntőt” 9-2 arányban a Ferencváros nyerte, a csapat második gólját Galambos ütötte.

A Népköztársasági Kupa végeredménye:

A bajnokság két nappal később, október 2-án vette kezdetét. Az Újpest ellenfele a Bp. Volán volt, a helyszín még mindig a Kisstadion. A két csapat összeállítása a következő volt:

Újpest: Eperjesi Miklós – Böle Dezső, Palotás József – Bálint Attila, Menyhárt Gáspár, Galambos Béla – Kovács Csaba, Flóra Péter – Lantos Gábor, Buzás György, Buzás Gábor – Schilling Győző – Bodor Zsigmond, Rozgonyi György, Fodor Béla – Szadovszky Gábor (cserekapus)

Volán: Veress (kapus) – Ocskay, Németh, Tasnádi, Pápai, Gilján, Kolbenheyer, Biricskai, Bánkuti, Kiss, Szőllős, Vrbanics, Farkas, Olasz, Klink, Kövesi, Haiden, Szabados, Dávid (cserekapus)

Gilján (5) és Flóra Péter figyelik, ahogy Eperjesi Miklós rátenyerel a korongra.

Lila-fehér rohamokkal kezdődött a mérkőzés és Bálint révén a 9. percben a vezetést is sikerült megszerezni. Ezt követően azonban kettős emberelőnybe kerültek a közlekedésiek és a lehetőséget alaposan kihasználva, két gólt is szereztek. Szerencsére az Újpestnek is volt válasza, így Galambos és Böle találatainak köszönhetően a Boróczi-tanítványok vonulhattak előnnyel az öltözőbe. Sajnos vezéráldozattal, hiszen a gólt megelőző pillanatokban Kovács Csaba orrtörést szenvedett a kapu körüli kavarodásban. A második harmad kiegyenlített játékot hozott és két-két találatot mindkét oldalon. Előbb a Volán fordított, majd Menyhárt és Böle révén sikerült ismét visszavenni a vezetést. Az utolsó harmadban az Újpest sebességet váltott és Menyhárt újabb két, valamint Lantos és Buzás Gábor egy-egy találatával a játékrész derekára ötgólosra nőtt az előny. Habár Bánkutinak még sikerült emberelőnyből szépítenie, a két pont a lila-fehérek tarsolyába került.

Újpesti Dózsa – Bp. Volán SC

9-5

(3-2, 2-2, 4-1)

Három nappal később a BVSC ellen kellett jégre lépniük a fiúknak, akik az első harmadban nem igazán találták a ritmust, így jobbára védekezésre kényszerültek és egy gólos hátrányból jöttek ki a második húsz percre. Habár ekkor már sikerült erősebb iramot diktálni, a játékrész derekán Palla kettőre növelte a Vasutas-előnyt, amire Pék tudott a 31. percben válaszolni. A záró harmadban az Újpest szinte a kapuja elé szegezte a BVSC-ét, ám egy kontrából Palla ismét betalált, s erre a mindent egy lapra feltéve támadó lila-fehérek csak egy góllal tudtak válaszolni, ez alkalommal is Pék György révén. A BVSC 3-2 arányban nyert, a csapat pedig készülhetett a másnapi Ferencváros elleni bajnokira, az idény első örökrangadójára.

Újpest: Eperjesi Miklós – Böle Dezső, Palotás József – Bálint Attila, Menyhárt Gáspár, Galambos Béla – Szeles Dezső, Flóra Péter – Pék György, Buzás György, Buzás Gábor – Schilling Győző – Bodor Zsigmond, Rozgonyi György, Fodor Béla – Szadovszky Gábor (cserekapus)

FTC: Kovács (kapus), Hajzer J., Hajzer T., Havrán, Mészöly, Kereszty, Treplán, Enyedi, Muhr, Gogolák, Deák, Fekete, Bikár, Farkas, Balogh T. (cserekapus)

A közepes iramú első harmad során az Újpest játszott enyhe fölényben, ám gól egyik oldalon sem esett. Szünet után a zöld-fehérek hamar megszerezték a vezetést, ami jót tett a játék ritmusának és színvonalának is. A meccs felénél emberelőnyből ismét az FTC volt eredményes, ám Pék György a 33. percben két gólt is lőtt, majd Buzás Gábor révén az utolsó harmad első percében már a vezetés is megvolt. Az 55. percben Hajzer János távoli lövése talált utat Eperjesi hálójába, ám a meccsnek még nem volt vége. Nagyjából kilencven másodperccel a dudaszó előtt Menyhárt vette be a rivális ketrecét, s bár Jakabházy László a hátralévő időre a kapust is lehívta, az Újpest jól védekezett és megnyerte a derbit.

Újpesti Dózsa – Ferencváros

4-3

(0-0, 2-2, 2-1)

Eperjesi Miklós és Böle Dezső együttes erővel hárítják el a veszélyt

1974. november 10-én örvendetes hírt olvashattak a sportág szerelmesei, a Dunaújvárosi Kohász SE elnöksége hozzájárult a jégkorong szakosztály megalakulásához. Eközben az ifjúsági és a felnőtt válogatott is útra kelt, előbbi a gdanski Ifjúsági Barátság Versenyre, utóbbi kéthetes nyugat-németországi és dániai túrára indult. A lila-fehér színeket Eperjesi Miklós, Flóra Péter, Böle Dezső, Buzás György és Gábor, Szeles Dezső, Bálint Attila, Galambos Béla és Menyhárt Gáspár képviselték.

A bajnokság december 2-án folytatódott a BVSC elleni mérkőzéssel. A vasutasok már a második percben megszerezték a vezetést és a kiválóan védő Balogh János jóvoltából, a lilák csak a meccs derekán, a 31. percben tudtak egyenlíteni Buzás György góljával. Palla a 33. percben ismét az ellenfelet juttatta előnyhöz, Böle Dezső azonban még a szünet előtt egalizált. Az utolsó harmadban Menyhárt gyors góljával már az Újpest vezetett, de az előnyt nem sikerült megtartani, sőt a hősiesen védekező vasutasok még egy öt perces újpesti előnyt is kibekkeltek, így vitathatatlanul rászolgáltak a 3-3-as döntetlenre.

Három nappal később véget ért a csapat majdnem két éven át tartó száműzetése, hiszen 1974. december 5-én ismét bajnoki mérkőzést rendeztek a Megyeri úton. A felújított jégstadionban a Bp. Volán volt az első ellenfél. A hazatérés azonban nem sikerült jól, bár a csapat Bodor révén még vezetett az első harmad után, a második húsz percben fordított a Volán és végül 3-2 arányban be is húzta a meccset. Úgy tűnt, hogy a válogatott szünet megtörte a csapat addig biztató formáját.

Márpedig december 7-én már a Ferencváros érkezett a Megyeri útra, ahol nagyjából 500 néző figyelte a két rivális bemelegítését.

Újpest: Eperjesi Miklós – Szeles Dezső, Schilling Győző – Bálint Attila, Menyhárt Gáspár, Galambos Béla – Kovács Csaba, Flóra Péter – Pék György, Buzás György, Buzás Gábor – Böle Dezső, Palotás József – Bodor Zsigmond, Rozgonyi György, Fodor Béla – Szadovszky Gábor (cserekapus)

FTC: Balogh T. (kapus), Hajzer J., Hajzer T., Kereszty, Mészöly, Havrán, Treplán, Enyedi, Deák, Gogolák, Muhr, Földi, Bikár, Farkas, Kovács A. (cserekapus)

A közepes iramban induló mérkőzés 7. percében Deák emberelőnyből szerzett vezetést a vendégeknek, amit Menyhárt a 14. percben kiegyenlített, ám a harmad utolsó másodperceiben ismét a zöld-fehérek jutottak előnyhöz. Szünet után az Újpest lendült támadásba, Eperjesi azonban elnézett egy távoli lövést, így a 26. percben Pék még csak csökkenteni tudott a hátrányon. Bálint a harmad derekán egyenlített, de Havrán révén gyorsan megint kettőre nőtt a rivális előnye. A lilák azonban nem adták fel és Galambos, illetve pék góljaival ismét felzárkóztak. Sőt, Menyhárt a 39. percben a vezetést is megszerezte, Mészöly azonban még a szünet előtt egyenlített. Az utolsó harmadra az Újpest fáradni látszott, amit az ellenfél alaposan ki is használt és négy találattal terhelte meg a hazaiak kapuját.

Újpesti Dózsa – Ferencváros

6-10

(1-2, 5-4, 0-4)

Munkában az újpesti védelem. Flóra, Kovács és Eperjesi igyekeznek elhárítani a veszélyt.

Négy nappal később ismét a Bp. Volán tette tiszteletét a IV. kerületben és az első harmad után, udvariatlan vendégként, már 5-0 arányban vezettek. Boróczi Gábor a szünetben kapust cserélt: a rossz napot kifogó Szadovszky helyére Eperjesi állt be. A 23. percben a csapat Menyhárt és Flóra révén villámgyorsan két gólt is szerezett, így háromgólos hazai hátrányból indult az utolsó játékrész. Alig indult meg a játék, amikor Vrbanics ütője Eperjesi fején landolt, amiért öt perces kiállítást kapott. A lilák jól gazdálkodtak az előnnyel: előbb Buzás Gábor, majd ismét Menyhárt vette be Veress kapuját, ám az egyenlítés már nem jött össze. Sőt, a feszültség végül verekedésbe torkollott és a Volán ezúttal 5-4-es győzelemmel távozott a Megyeri útról.

Másnap ismét egy örökrangadó volt soron, ezúttal a Kisstadion volt a helyszín. Az első harmad után 1-1-re álltak a felek. A másodikban a zöld-fehérek vezetéshez jutottak, majd Schell játékvezető a gólbíró jelzésére megítélt a hazaiaknak egy olyan találatot, amit bizony nemhogy az újpestiek, de még a zöld-fehérek sem láttak bent a kapuban. A heves reklamálás természetesen eredménytelen maradt és a meccset 5-2 arányban az FTC be is húzta, ám a lila-fehérek nem hagyták annyiban a dolgot és a gólbírók ténykedése, valamint meccs közbeni szabálytalan cseréje miatt óvást jelentettek be. A versenybizottság végül a liláknak adott igazat és 1975. február 18-i dátummal elrendelte a mérkőzés újrajátszását.

December 16-án már Csíkszeredán játszottak a fiúk a hagyományos December 30. Kupán, ahol a helyi Sportklub mellett a csehszlovák Slezan Opava és a Dinamo Bucurest jégkorongozóival is össze kellett mérni az erejüket. A nyitónapon az Újpest a házigazdák ellen lépett jégre és bár Bodor góljával sikerült megszerezni a vezetést, a Szereda végül 5-1 arányban behúzta a meccset. Másnap az Opava volt soron és a jóval esélyesebb cseh alakulat 12-3 arányban lépte le a lila-fehéreket, akik közül Menyhárt, Lantos és Buzás György volt eredményes. A zárónapon sajnos a Bukarest is legyőzte csapatunkat, méghozzá 8-3-ra. Újpesti részről Buzás György, Galambos Béla és Lantos Gábor jegyzett 1-1 találatot. A tornát végül a csehszlovákok nyerték a Dinamo és a Csíkszeredai Sportklub előtt. A lila-fehérek három vereséggel, 7-25-ös gólaránnyal lettek negyedikek.

Az Óévben még egy bajnoki meccs is várt a fiúkra, mégpedig a BVSC ellen a Megyeri úton, ahol nagyjából 300 néző figyelte a tartalékosan felálló vasutasok ellen behúzott, magabiztos 7-2 arányú győzelmet. Végre megszületett a hazatérés utáni első győzelem és jobb hangulatban lehetett az ünnepekre készülni.

1975. január 2-án ismét a BVSC ellen lépett jégre a csapat, ám ezúttal a Kisstadion volt a helyszín. A sűrű ködben megrendezett mérkőzés első gólját Buzás György szerezte a 12. percben egy kapu előtti kavarodásból. Nem sokkal később a vasutasok egyenlítettek és bár az Újpest a továbbiakban szinte a kapuja elé szegezte ellenfelét, a mérkőzés derekán egy váratlan ellentámadásból a BVSC a vezetést is megszerezte. Az addig a legnagyobb helyzeteket is elpuskázó lila-fehérek Menyhárt góljával tudtak egalizálni. A harmadik harmad elején ismét a vasutasok jutottak előnyhöz, ám az Újpest hatalmas tempót diktált és az 56. percben Buzás György előbb egyenlített, majd Bálint néhány szekundummal később a győzelmet jelentő gólt is megszerezte.

A csapat tehát 4-3-as győzelemmel készült a január 7-i Megyeri úti örökrangadóra, amire közel 700 szurkoló váltott jegyet.

Újpest: Eperjesi Miklós – Böle Dezső, Palotás József – Bálint Attila, Menyhárt Gáspár, Galambos Béla – Kovács Csaba, Flóra Péter – Pék György, Buzás György, Buzás Gábor – Bodor Zsigmond, Schilling Győző – Lantos Gábor, Rozgonyi György, Fodor Béla

FTC: Balogh T. (kapus), Treplán, Farkas, Kereszty, Mészöly, Havrán, Hajzer J., Hajzer T., Póth, Gogolák, Deák, Horváth, Enyedi, Földi, Bikár, Kovács A. (cserekapus)

A négy gólt hozó első harmad nem a kapusokról parádézásáról szólt. Ennek Balogh Tibor áldozatul is esett, hiszen Jakabházy edző a 18. percben lecserélte. Az Újpest góljait Galambos és Buzás Gábor szerezték. Szünet után a vendégek jutottak előnyhöz, amit Bálint Attila a 26. percben még kiegyenlített, ám ezt követően már csak zöld-fehér találatok születtek, így az Újpest kétgólos hátrányból várta az utolsó harmadot. A csapatnak sajnos nem sikerült felállnia, az ellenfél viszont háromszor is eredményes volt és magabiztos győzelemmel szerezte meg a két bajnoki pontot.

Újpesti Dózsa – Ferencváros

3-8

(2-2, 1-3, 0-3)

Eperjesi Miklós figyeli a támadást indító Böle Dezsőt, aki előtt Rozgonyi György (15) lendül támadásba.

Január 9-én a Bp. Volán elleni mérkőzés volt a soron a Kisstadionban. Immáron hivatalosan is kijelenthetővé vált, hogy a közlekedésiek komoly mumusaivá váltak a liláknak. A győzelem ezúttal sem sikerült, meg kellett elégedni az 5-5-ös eldöntetlennel.

Kilenc nappal később ismét derbire készültek a szurkolók, akik közül nagyjából 1500-an váltottak jegyet a Kisstadionba.

FTC: Kovács A. (kapus), Hajzer J., Hajzer T., Póth, Gogolák, Muhr, Farkas, Enyedi, Kereszty, Mészöly, Havrán, Treplán, Horváth, Deák, Bikár, Földi, Balogh T. (cserekapus)

Újpest: Eperjesi Miklós – Böle Dezső, Palotás József – Bálint Attila, Menyhárt Gáspár, Galambos Béla – Kovács Csaba, Flóra Péter – Buzás György, Buzás Gábor, Bodor Zsigmond – Szeles Dezső, Schilling Győző – Lantos Gábor, Rozgonyi György

A zöld-fehérek már az első percben gólt szereztek, de Menyhárt öt minutummal később egyenlített. Ezt követően azonban már nem volt egy súlycsoportban a két csapat és a rivális a szünetig háromgólos előnyhöz jutott. A játék képében a második harmad sem hozott változást: Jakabházy tanítványai két találatára csak Bálint tudott válaszolni. Az utolsó húsz percben Rozgonyi révén az Újpest szerzett először gólt, ám erre az ellenfél hármat is berámolt Eperjesi hálójába és vitathatatlanul magabiztos játékkal szerezte meg a két bajnoki pontot.

Ferencváros – Újpesti Dózsa

9-3

(4-1, 2-1, 3-1)

Villanyfényes küzdelem a korongért a Kisstadion jegén.

A mérkőzést követően a válogatott Jugoszláviába utazott, ahol két mérkőzést játszott a házigazdákkal. A keretben Kovács Csaba, Flóra Péter, Buzás Gábor és György, Bálint Attila, Menyhárt Gáspár, valamint Pék György képviselte az Újpestet. A 4-3 arányban megnyert és 6-3-ra elveszített meccseken Buzás György két, Menyhárt egy alkalommal volt eredményes.

Január 26-án a Bp. Volán érkezett a Megyeri útra. Nagy kérdés volt, hogy sikerül-e végre legyőzni a közlekedésieket, akikkel hatalmas versenyfutás folyt az ezüstérem megszerzéséért. Ennek megfelelően nagy iramban és kemény összecsapásokkal indult a mérkőzés. Menyhárt a 10. percben emberelőnyből szerezte meg a vezetést. A 16. percben a Volán szintén előnyből egyenlített, de néhány másodperccel később Bodor révén ismét előnyhöz jutott a hazai csapat. Szünet után Menyhárt másodszor is bevette Kovalcsik hálóját, majd az exújpesti Bánkuti szépített. Rozgonyi György viszont még a dudaszó előtt gondoskodott a kétgólos előny visszaállításáról. Az utolsó játékrészben az Újpest Bálint révén gyorsan betalált és a kezdeményezést is magához ragadta. Bár a másik egykori lila-fehér ikon, Klink még egyszer faragni tudott a vendégek hátrányán, a végeredményt Bodor és Rozgonyi állították be. Végre egy 7-3 arányú győzelemmel sikerült visszavágni a Volánnak az idény során elszenvedett pontvesztésekért.

Két nappal később a BVSC ellen szinte sziporkázott a csapat és 11-2-es győzelemmel gyűjtötte be az újabb két bajnoki pontot. Bodor 3, Buzás Gábor és Pék 2-2, Menyhárt, Kovács, Bálint és Rozgonyi 1-1 gólt ütött.

A bajnokság állása az utolsó kör és a Képes Sport Kupa előtt:

Január 31-én kezdetét vette a nyolccsapatos Képes Sport Kupa, melynek mezőnyét a hazai alakulatokon kívül a csehszlovák VZKG Vitkovice és VS Kosice, a román Steaua Bucuresti, valamint a bolgár CSKA Sofia együttese adta. A mezőnyt két csoportba sorolták, az újpestiek a B jelű kvartettbe kerültek a Kassa, a Sofia és a Volán társaságában. A lila-fehérek foghíjas védelemmel, Palotás és Flóra nélkül rugaszkodtak neki a klasszisokkal nagyobb játékerőt képviselő kassaiak elleni meccsnek, ami különösen az 5-1 arányban elveszített első harmadban volt szembetűnő. A következő negyven percben azonban szívósan és harcosan játszott a csapat, így végül csak 10-5-re kapott ki a csapat, ami tisztes helytállásnak minősült. Góljainkat Buzás György (2) és Gábor, valamint Lantos és Rozgonyi ütötték.

Másnap a CSKA Sofia volt az ellenfél a Megyeri úton, ahol már az 1. percben sikerült megszerezni a vezetést: Bálint passzát Menyhárt vágta a kapuba. A két csapat nem volt egy súlycsoportban, a lilák végig nyomasztó fölényben játszottak és végül 9-1 arányban győztek. Menyhárt végül 3 góllal zárt, Buzás György és Gábor, Rozgonyi, Lantos, Legéndi, illetve Fodor Béla 1-1 találatot jegyzett.

Örömmámorban a csapat Lantos Gábor gólja után. A háttérben Rozgonyi György (balra) és Fodor Béla emelik égnek az ütőiket.

Február 2-án a Bp. Volán látogatott Újpestre. A szikrázóan kemény összecsapáson Fodor emberelőnyből szerzett vezetést, ám a közlekedésiek gyorsan válaszoltak. A második húsz percben Bodor használt ki egy újabb emberelőnyt, majd a harmadik harmadban Pék és ismét Bodor tudott eredményes lenni. A 4-1-es győzelemmel a lila-fehérek a B csoport második helyén zártak és a Kassa mögött bejutottak a felső házba. Az A csoportból ez a Vitkovicének és a Ferencvárosnak sikerült.

Az újpestiek az FTC ellen folytatták szereplésüket február 4-én. Közel 2000 néző váltott jegyet, hogy megtekinthesse az összecsapást.

FTC: Kovács A. (kapus), Hajzer J., Hajzer T., Deák, Bikár, Havrán, Kereszty, Muhr, Schilling, Fekete, Földi, Farkas, Enyedi

Újpest: Eperjesi Miklós – Böle Dezső, Palotás József – Bálint Attila, Bodor Zsigmond, Menyhárt Gáspár – Kovács Csaba, Szeles Dezső – Pék György, Buzás György, Buzás Gábor – Schilling Győző – Lantos Gábor, Rozgonyi György, Fodor Béla

A lila-fehérek a kezdés után nagyszerű tizenöt percet produkáltak és Menyhárt, Bálint, valamint Rozgonyi találataival háromgólos előnyre tettek szert. A 16. percben az FTC kettős emberelőnyből szépített, majd még a szünetig egyre csökkentette a hátrányt. A második húsz percben a zöld-fehéreknek az egyenlítés is összejött, a záró játékrészt pedig egyértelműen ők bírták jobban és három további góllal tették biztossá a győzelmüket.

Ferencváros – Újpesti Dózsa

6-3

(2-3, 1-0, 3-0)

A kupa zárónapján a lila-fehéreknek a tornát végül nagy fölénnyel megnyerő VZKG Vitkovice együttesével kellett megmérkőzniük. A cseh csapat, amely végül a 11. helyen zárta a csehszlovák bajnokságot, 13 gólt ütött az Újpest hálójába, miközben a lassan létszámban és erőben is elfogyó „hazaiak” a legjobb helyzeteket is elpuskázták. A Képes Sport Kupa második helyét a VS Kosice szerezte meg, az FTC a harmadik, az Újpest a negyedik helyen végzett. További sorrend: Steaua Bucuresti, BVSC, Bp. Volán, CSKA Sofia.

A bajnokság 1975. február 9-én folytatódott a harmadik fordulóban megóvott örökrangadó újrajátszásával.

FTC: Kovács A. (kapus), Hajzer J., Enyedi, Kereszty, Póth, Havrán, Deák, Bikár, Muhr, Farkas, Földi

Újpest: Eperjesi Miklós – Böle Dezső, Palotás József – Bálint Attila, Bodor Zsigmond, Menyhárt Gáspár – Kovács Csaba, Szeles Dezső – Pék György, Schilling Győző, Legéndi Imre – Lantos Gábor, Rozgonyi György, Fodor Béla

A zöld-fehér már az első percben két gólt is szereztek és végül 4-0 arányban nyerték az első harmadot. A másodikban Menyhárt szépített, majd egy újabb zöld-fehér találatot követően ismét Menyhárt volt eredményes. Pék György 39. percben góljával felcsillant a remény a felzárkózásra, ám a harmad végén ismét három lett a különbség a két csapat között. A záró húsz perc zöld-fehér triplázással indult, s bár Bodor még szerzett egy gólt, ezt újabb három FTC találat követte, kifejezetten csúnyává téve a végeredményt.

Ferencváros – Újpesti Dózsa

12-4

(4-0, 2-3, 6-1)

Két nappal később, a BVSC elleni találkozón az ezüst érem megszerzése érdekében csakis a győzelem volt elfogadható eredmény. Boróczi Gábor a sérült Eperjesi Miklós helyére reaktiválta a még mindig a csapattal edző Vedres Mátyást, s szerencsére visszatérhetett a jégre a Képes Sport Kupán kisebb agyrázkódást szenvedő Buzás György is. A rutinos hálóőr első percekben bemutatott bravúrjai fellelkesítették a csapatot és az 5. percben Bálint révén sikerült megszerezni a vezetést. Habár Palla még egyenlíteni tudott, a 14. percben Bálint megint gólt szerzett, majd Menyhárt kettőre növelte az előnyt. Ezt követően a vasutasok szépítettek, ám a higgadt, kombinatív játék a dudaszó előtt újabb újpesti gólt eredményezett, aminek Bodor volt a szerzője. Habár a második harmadban a BVSC volt veszélyesebb, a hálóba csupán a harmadik találatát jegyző Bálint tudott betalálni, így tekintélyes előnnyel várták a lilák az utolsó húsz percet. A vasutasok mindent egy lapra feltéve rohamoztak és a 46. percben sikerült is bevenniük Vedres kapuját, Buzás György azonban két perccel később ismét háromra növelte az előnyt. Miklós Károly tanítványai azonban nem adták fel és az 58. percben egyre olvadt az újpesti előny. Az utolsó két percben a BVSC a kapust is lehozta, az eredmény azonban már nem változott. A lila-fehérek 6-5 arányban győztek és készültek a február 19-i Bp. Volán elleni ezüstcsatára.

A Kisstadionban rendezett mérkőzés előtt azonban a világbajnokságra készülő magyar válogatott Románia ellen vívott két felkészülési meccset. Az 5-6-ra és 3-6-ra elvesztett találkozókon Menyhárt, Bálint, Pék, a két Buzás fivér, Szeles Dezső és Kovács Csaba képviselte a lila-fehér színeket. Menyhárt és Bálint 1-1 alkalommal voltak eredményesek.

A csapat utolsó előtti bajnoki mérkőzés rosszul indult. Gilján már az első percben bevette Vedres kapuját. A 7. percben Buzás Gábor egyenlített, de a közlekedésiek másodpercek alatt válaszoltak, amire néhány szekundummal később, Bálint válaszolt. A hatalmas iram közepette a lila-fehérek fokozatosan átvették az irányítást és a 13. percben két villámgyors, Buzás Gábor és Pék György által jegyzett találattal kétgólos előnyre tettek szert. A második harmadban a Volán csökkentette a hátrányt, ám a 32. percben Buzás György kihasznált egy emberelőnyt, majd a kiválóan játszó Bálint villant kétszer. Az utolsó harmadban a szintén kiemelkedő teljesítményt nyújtó Menyhárt is betalált a Kovalcsikot váltó Veress kapujába, s bár a 48. percben a közlekedésiek még lőttek egy gólt, az Újpest 8-4-es diadallal húzta be az ezüstérmet jelentő két pontot.

Palotás József figyeli a lehetőségeket egy Volán elleni mérkőzésen.

Másnap került sor az idény utolsó bajnoki mérkőzésére. A Megyeri úton közel 1000 szurkoló volt kíváncsi az örökrangadóra.

Újpest: Vedres Mátyás – Szeles Dezső, Palotás József – Rozgonyi György, Bodor Zsigmond, Menyhárt Gáspár – Kovács Csaba, Bálint Attila – Pék György, Buzás György, Buzás Gábor – Schilling Győző – Lantos Gábor

FTC: Kovács A. (kapus), Hajzer J., Hajzer T., Muhr, Bikár, Póth, Enyedi, Farkas, Havrán, Kereszty, Deák, Schilling P., Fekete, Földi, Balogh T. (cserekapus)

Az első harmad kiegyenlített játékot hozott, ám a lila-fehérek határozottabbak voltak a kapu előtt, ami Bodor és Rozgonyi találatai révén kétgólos előnyt eredményezett az első harmadban. A második játékrész színvonalasabb játékot, két emberelőnyös vendég és egy Bodor által szerzett hazai találatot hozott, azaz egy gólos előnyből várhatta a csapat az utolsó húsz percet. A záró harmadra azonban ugyanaz volt jellemző, mint az idény szinte összes derbijére. A zöld-fehérek jobb erőnlétükre támaszkodva bedarálták az Újpestet és az 55. percben már kétgólos előnyben voltak. A szezon utolsó újpesti gólját Bálint Attila szerezte a meccs utolsó másodperceiben.

Kovács Csaba indítja el a lila-fehérek újabb támadását.

Újpesti Dózsa – Ferencváros

4-5

(2-0, 1-2, 1-3)

Az 1974-1975. évi jégkorong bajnokság végeredménye:

A szófiai C-csoportos világbajnokságra készülő magyar válogatott február 25-26-án két felkészülési mérkőzést játszott a Kisstadionban Dánia nemzeti együttesével. A 6-0 és 8-4 arányban megnyert összecsapásokon Kovács, Bálint, Pék, Buzás Gábor és György, Menyhárt, illetve Szeles Dezső lépett jégre az újpestiek közül. Bálint és Buzás Gy. 2-2, Pék és Szeles 1-1 gólt szerzett.

Legjobbjaink 27-én utaztak el Bulgáriába, ahol elsőként Belgiumot győzték le 14-0-ra. Ezt a Norvégiától elszenvedett 0-5-ös vereség követte. A házigazdák ellen sikerült 6-4 arányban nyerni, ám Ausztria 4-2 arányban győzött ellenünk. Az utolsó előtti mérkőzésen Dániát 17-3 arányban gázolta le a csapat, majd zárásként következett a Franciaország elleni 5-5-ös döntetlen. Magyarország Norvégia, Bulgária és Ausztria mögött a negyedik helyen végzett, Franciaországot, Dániát és Belgiumot megelőzve.

A bajnoki és Magyar Népköztársasági Kupa ezüstérmes Újpesti Dózsa kerete:

Kapusok: Eperjesi Miklós, Szadovszky Gábor, Vedres Mátyás

Hátvédek: Böle Dezső, Flóra Péter, Kovács Csaba, Palotás József, Schilling Győző, Szeles Dezső

Csatárok: Bálint Attila, Bodor Zsigmond, Buzás Gábor, Buzás György, Buzás János, Buócz Attila, Fodor Béla, Galambos Béla, Lantos Gábor, Legéndi Imre, Menyhárt Gáspár, Pék György, Rozgonyi György, Szabó Gyula

ErSzob

Kövess Minket a Facebookon is! Újpesti Jégkorong Történelem